Semmi sem annyira az emlékezés ünnepe, mint a Karácsony. Már jóval az ünnep előtt különös dolgok történnek az emberrel. Például hajnalban felébred s figyeli, vajon járnak-e már a villamosok. Csend van, legfeljebb a Hűvösvölgy nagy gesztenyefái suhognak halkan a szélben. Aztán a közeli templom…

A piskói sorozat harmadik befejező részével egy igazi ritkaságot tudok bemutatni az Olvasóknak. Egy pillanatfelvétel hetven esztendővel ezelőttről. Az akkori falu házainak és a benne lakóknak jegyzéke. Mindez sok-sok érdekes megjegyzéssel mesélt a régmúltról. Több, mint családfa, egy falu ágas bogas…

Megsárgult újságlapok, karcos bakelitek Jókedvű vagyok! Időutazás 1985-be, amikor három ormánsági kislány dalt írt Soltész Rezsőnek, aki 1981-ben végleg beírta nevét az egyetemes magyar zenetörténetbe a Szóljon hangosan az ének c. opusával. A cikk maga egy retrocunami, az írást nem más jegyzi,…

 Vajszlói beszélgetés az értelmiség szerepéről A Kodolányi Múzeumban berendezett könyvtárban jó néhányan ültük körbe az asztalt. A beszélgetést megszervező Katona Zoltán, a községi közös tanács elnöke, dr. Tóth István állatorvos, dr. Harasztia Zoltán körzeti főorvos, Kovács János, a Vajszlóhoz…

Az Ormánság és Piskó helytörténete iránt érdeklődők hálásak lehetnek, hogy volt két ember, aki lelkén viselte azt, hogy ne vesszenek el a régmúlt idők dolgai. Czupy György - aki előző írásban mutattam be - hosszasan kutakodott a levéltárakban, amíg a sok-sok anyag összegyűlt, Badi Györgyi - akinek…

 Piskó helytörténeti érdekességeinek gyűjtője volt Czupy György. Bár évtizedek múlva Sellyén vert gyökeret, szülőfaluját sohasem feledte. A közeljövőben publikálásra kerülő, Piskó iskolatörténetét bemutató anyag nagyrészt Czupy György levéltári kutatásain alapult, ezért éreztem szükségesnek Czupy…

Íróink nyelve   A Süllyedő' világ következő sorai így rögzítik Kodolányi első benyomásait az ormánsági nyelvjárásról: „...gyönyörködöm találó kifejezéseikben, különös szavaikban, eddig sohasem sejtett nyelvük szépségében. Olyan lágy, olyan zenei és édes ez a nyelv, hogy még az apám tiszta,…

A Kis Újság híradásából tudta meg Farkas József szibériai rabmagyar családja, hogy él – A család pénzt és útlevelet küld, hogy hazajöhessen 1914 júniusa óta, – amikor egy szerb diák golyója megölte Ferenc Ferdinánd trónörököst, – izgalmas, drámát játszik az élet. Izgalmasabbat, mint amilyet a…

A nyársdugás már kiment a divatból Ha még nem is éppen tavaszi a napsütés, de azért selymesen fényes és meleg is. Főként, ha az ember a sellyei utcán házfalnak támasztott háttal szemtől várja a sugarakat. Itt van a boltajtó is, fönt a tábla: Géra Nándor vegyeskereskedés. A ki-be járó vásárlók után…

"Hazánk talán legismertebb etnikai térképe, a Trianont megelőző béketárgyalások egyik legtöbbet emlegetett dokumentuma, a "vörös térkép" éppen ma száz éve, 1919. február 21-én jelent meg először nyomtatásban. Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia részeként 1918 őszén elvesztette az első…

Szántásvetéssel, állattartással vesződő falvainkban néhány emberöltővel ezelőtt még szokásban volt, hogy a szántóföldekre kijáró utak, közös, sikátorok elején kaput állítottak. Ez a kapu a faluból elcsatangoló háziállatoknak a mezőről – vetés, vetemény, termés – való távoltartására épült és neve…