1956 novemberében, a forradalom leverése után rengetegen disszidáltak. Ismeretlen emberek vonultak az utcákon esténként a Dráva felé, hogy a folyón átkelve előbb Jugoszláviába, onnan pedig Nyugatra jussanak. Ki azért vágott neki a bizonytalannak, mert félnivalója volt, ki pedig kalandvágyból. A…

Amikor Párdi Laci barátom szólt, hogy lehetne menni dinnyecsősznek, úgy éreztem, miénk a világ. Elvégre 12-13 évesen az ember vágyainak még nem szabnak határt a lehetőségek, ezért minimum dinnyecsősz szeretne lenni, mert szép állás, s bizonyos mellékeshez is hozzájut az ember. A mellékes ebben az…

A napjainkban zajló franciaországi labdarúgó-világbajnokságról sokunknak akaratlanul is az 1954-es berni vb-döntő jut az eszébe, amikor egy ország bánatára kikaptunk a németektől. Kissrác voltam, és a faluban mindenütt néprádiók bömböltek. Aki csak élt, Szepesit hallgatta. Emlékszem, először jól…

Szent György-napkor nyílott a gyöngyvirág, s a varjú, ahogy illett, elbújt a zsendülő búzában. Szent György-napkor a teheneket is kihajtották, s először csak bóklásztak a reggeli poros utcán, aztán megindultak a legelőre. Útközben végig kutyák ugatták őket, a tehenek pedig megálltak, és magasra…

Évforduló – húsz éve történt Az 1998. évi Sajtódíj: Bencze János (vajszlói születésű író, újságíró) Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának előestéjén ünnepélyes keretek között adták át Pécsett a Dominikánus Házban a város Sajtódíját 1998-ban. A jelöltek…

„Ma egy Baranya megyei magyar földműves volt nálam. Csak gondod meg! Azért tette meg ezt a hosszú utat, hogy engem láthasson. Látott, megnézett és azzal elégülten visszautazott. Van valami megindító a magyar nép e kegyeletében. Annyival inkább, mert csak olyan keveset tehettem érte a sokból, mit…

Leskó Lászlónak küldi Bencze János  Gábor Jóska 1956 novemberének első napjaiban érkezett haza. Akkor már a harmadik éve elvolt a faluból. Azt, hogy elvolt, csak az anyja, özvegy Gábor Jánosné szappanfőző mester szokta mondogatni, mert egyébként mindenki tudja, börtönben ült feketevágásért. És azt…

Vajszlóba a forradalom persze késve érkezett. Október23-án délután ugyan a távoli Mecsek fölött magános repülőgép körözött, de egyébként mediterrán béke volt. A meleg áramlatok kukoricaleveleket és ökörnyálat emeltek az őszi ég felé, s az ember gyerekként azt találgatta, vajon magasabbra szállnak-e…

A baj azzal kezdődött, hogy F. Pista bácsi nem ásta föl a plébános kertjét. 1956 novembere volt, a forradalmat leverték, s F.Pista bácsi kijelentette, hogy ő nem dolgozik se Kádárnak, se a ruszkiknak, s ezekben a napokban egy rendes munkásember különben is sztrájkol, ezt vegye tudomásul a plébános…

1956 számomra egyszerre áttetszően kék őszi ég és köd. Mindkettő gyerekkori emlék. Azon a délutánon is - mint kora tavasztól késő őszig szinte csaknem mindennap  - a Bárdos Mari néni rétjén futballoztunk. Ragyogóan sütött a nap, a friss és tiszta levegőben ökörnyál szállt, sorra rúgtuk a gólokat,…

Huszonöt. Miként gombócból sem kevés, úgy az évek számából sem. Ennyi éve jelent meg ez a beszélgetés az újság lapjain. Bizony, már meg is sárgult, ha őrizgetné valaki. Jómagam Bencze Jánossal hamarabb találkoztam, mint írásaival.  Pedig az írásait kár lenne kihagyni! Az író dolga, hogy jó…