Régi elgondolás valósult meg e tavasz végén Zaláta községben. Az elmúlt évtizedek alatt épített járdák egy része már nagyon elhasználódott, és megértek a kicserélésre. A múlt év decemberi falugyűlésen határozott úgy a község ott megjelent lakossága, hogy az 1988-as elöljárósági pénzalap felhasználásával, társadalmi munkával építsünk három új összekötő betonjárdát 1988-ban.
A falu elöljárósága először a vajszlói székhelyközség tanácsi vezetőivel vette föl a kapcsolatot és kért segítséget a szükséges anyagok: cement, folyamkavics, építés előtti zsaluzás biztosításához. Amikor minden összejött, május 25-én megkezdődött a nagy munka. Három hétvégén, szombaton, vasárnap a társadalmi munkásoktól volt hangos a falu utcája. A lakóhelyüket becsülő, szerető emberek az elöljáróság első szavára jöttek hetenként háromszor bontani, építeni. Egy-egy összekötő járda építéséhez 14-15 fő kellett, akik reggel 7 órától déli 12-ig volt, hogy 14-ig készítették a betont, tolták a talicskát.
Június 12-én, vasárnap befejeződött a kb. 200-220 m hosszúságú járda utolsó, harmadik szakaszának építése. E kis község lakossága, minta közelmúltban már annyiszor, újra bizonyította, értelmes célokért nem sajnálja erejét, szabadidejét adni a falujáért, lakóhelyéért.
(Kis Gál Lajos, elöljáró)
Dunántúli Napló, 1988. június 30, csütörtök
Az újságcikk beküldője Szabóné Nagy Marika