Ismeretlen ismerős 1. rész: Varga llona - rádiós
2020. december 27. írta: Ormánsági História

Ismeretlen ismerős 1. rész: Varga llona - rádiós

Varga Ilona - rádiós, újságíró, műfordító, szótárszerkesztő

Az "Ismeretlen ismerősök" rovat az ormánsági kötődésű, szülőföldjüknek is nevet szerzett személyeket mutatja be. Sokuk közismertek, de mások pályafutását, életútját méltatlanul kevesebben ismernek. Rájuk igazán büszke lehet lenni, példaképként állíthatóak. 

A legismertebb zalátai (ormánsági) kötődésű személy: Nagy Sándor, Várady Ilona és Varga Ilona. Míg első kettőt már többször bemutattam, addig Varga Ilona eddig elmaradt, pedig kivételes életútja során volt, hogy százezrek ismerték a hangját. Ennek ellenére mégis lehet, hogy szülőföldjén már kevesebben ismerik. Már négy éve, hogy találkoztunk. Az volt a História indulási éve, rengeteg tervvel és elképzeléssel. Szerencsére ebből sok meg is valósult mára, de bizony a sok restancia között az egyik legrégebbi az "Arcvonások" sorozat elindítása volt. Nyáron már új címmel: "Ismeretlen ismerős" rovatként útjára indítottam, melyben Bergovecz Dávid vajszlói születésű operaénekesről készítettem egy rövidebb összeállítást, azt a második résznek tüntettem fel. Az első foglalt volt. Már négy éve, amit most pótolok.

varga_ilona.png


Varga Ilonával, pár levélváltás után a rádió épületének halljában, a híres Pagodában találkoztunk 2016 őszén. Mintha ezer éve ismertük volna egymást, úgy beszélgettünk. (Pontosabban jó hallgató voltam.) Sok dolgom nem akadt, mert szó szót követett, azt csak néha törtem meg egy-egy kérdéssel. Életútja, tanulni vágyása és lelkes, kitartó munkája által messzire jutott, ami példát mutathat sokaknak. Varga Ilona élettörténetének érdekes momentumait megpróbálom most felidézni, elsőként azt a három kérdésemre adott választ, amit nem írtak meg a médiumok eddig.


Három momentum
Ültünk a Rádió előterében, Ilona pedig csak mesélt. Egyszemélyes hallgatósága voltam, most nem hallhatták százezrek emlékeit. Közös pont volt bennünk az Ormánság, Zaláta.
- Hol lakik a boldogság? Zalátán (Háromfán), Pécsett vagy Budapesten? - tettem fel a kérdést. Egy pillanatra megállt, talán kettőre is, eltűnődött mielőtt jött volna a válasz.
- Valahol mind a három helyen. Egy kicsit itt is, kicsit ott is...
- Milyennek látja most az Ormánságot?
- Nehezebb az élet, mint máshol. Ha azt szeretnék elérni, amit bárhol máshol elérhetnék, azért sokkal többet kell ott tenni.
- Mi volt élete/pályafutása egyik csúcspontja?
- Én az adásokra szépen felöltöztem, pedig a hallgatók ugye ezt nem láthatják. Számomra egyfajta ünnep volt egy adás, alázattal készültem a munkára. Egy-egy Cigányfélórát nagyon sokan hallgattak akkor, volt, hogy hatszázezren hallhattak engem. Ez bizony elismerés és megtisztelő is volt egyben. Ezek az adások mindig emlékezetesek lesznek számomra - emlékezett vissza.


Háromfától a kitüntetett rádiósig
Hivatalos papírjai szerint KEMSÉN született. Valójában azonban sem a születési helye, sem annak időpontja nem egyezett meg az anyakönyvbe bejegyzett adatokéval. Valójában a HÁROMFA nevű ormánsági cigánytelepen született. (Háromfa a zalátai határőrs közelében volt - a szerk.). Ez a település hivatalosan nem is létezett, mára már nyomát sem találná az arra felé járó, mivel a telepet a nagy drávai árvíz után felszámolták. Annyi bizonyos, hogy az anyakönyvben szereplő időpontnál több nappal korábban jött a világra, de csak azon a napon jutottak be a tanáccsal rendelkező közeli bokorfaluba, Kemsébe, hogy a szülők létezését törvényesítsék. Sajnos később írástudatlan édesanyja és rokonok sem tudtak soha pontos választ adni arra a kérdésére, hogy mikor is volt az igazi születésnap.

A képre kattintva látható a többi fotó.

Hat éves koráig csak cigány beás nyelven beszélt, hiszt beás közösségben nőtt fel. Így került a zalátai iskolába. Ilona elbeszélése alapján csodát művelhettek az akkori zalátai pedagógusok (a Kapes házaspár), akik elsős korában tanítani kezdték, hiszen még akkor is alig fogott fel valamit abból, ami az általa ismeretlen nyelven zajlott az osztatlan tanítás során. Az osztatlan tanítás azt jelentette, hogy egy pedagógus több évfolyamot tanított egyszerre, egy osztályteremben.)


Egy év után már tökéletesen tudott magyarul. Imádott tanulni, főleg a magyar irodalmat szerette, sokszor mondott verset különböző iskolai rendezvényeken. Kapes Klára tanárnőnek köszönhette, hogy nem gyerekkori vágyainak egyikét valósította meg - mindig eladó vagy varrónő szeretett volna lenni - , hanem a mintegy ötven kilométerre fekvő pécsi Kodály Gimnáziumban tanult tovább. Midőn felvették a kollégiumba, levélben tájékoztatták, hogy mit kell vinni, mennyi váltás ruhát, cipőt stb. A család egész nyáron arra gyűjtött, hogy az előírt csomagot összeállítsa. A négy testvér mindegyike segített ebben. Volt sírás-rívás, amikor elindult, egy cigány sem járt ugyanis akkor a falutól még ilyen messze!


Egyedül volt cigány a gimnáziumi osztályban, de a kollégiumban is. Két hetente lehetett haza menni csak, bizony sokszor azzal az elhatározással indult az otthon felé, hogy otthon marad. Aztán odahaza mindig visszacsengett a fülébe, amit az asszonyok mondtak édesanyjának: "Kati, nem eszik meg a lányod egy kiló sót a gimnáziumban, jön az haza!"


Ez pedig valami dacot ébresztett benne: ment vissza tanulni. A bátyja, aki postás volt, minden alkalommal odakészített tíz forintot apróban, amit borravalóként kapott. Azzal várt haza és azzal mentem vissza... Érettségi után 1979 megszületett a fia, aki munka mellett média- és gazdaságszakon tanult a Kodolányi Főiskolán. Ilona élete is pedig úgy folytatódott: munka és tanulás. A gimnázium után először Pécsett elvégezte a magyar-népművelés szakot. Egy rövid ideig tanárjelölt egy kisegítő iskolában gyermekfelügyelő, majd napközis tanárnő. A későbbiekben az ELTE média-szakemberi, majd szociológia szakán is diplomát szerzett.


Ekkor jött a lehetőség, hogy a Magyar Rádió Cigányfélóra című műsorában dolgozzon. Egy ideig még ingázott Baranya és Pest között, de aztán dönteni kellett. Sóskúti Márta, az akkori szerkesztő válogatta ki a sok jelentkező közül. 1990-től a műsor főmunkatársa lett, majd felelős szerkesztője. Járta a vidéket, szerette az ott élő cigány embereket. Sóskúti Márta azt mondta, hogy Isten adománya a hangja. Azt mondják, halk, megnyugtató, igazi rádiós hang. A rádióműsornak egykoron a tetszésindexe mintegy hetvenöt százalékos vot, a hallgatók száma elérte a négyszáz-hatszázezret!


A beás szótár születésének története.
1996-tól a Rigó utcában beás nyelvből vizsgáztatott Varga Ilona. Minden más nyelvből érkező vizsgázó nagy szótárakkal érkezett a megmérettetésre, beásból viszont szótár nélkül kelett vizsgáznia a hallgatóknak. Na, akkor határozta el, hogy összegyűjti a beás szavakat és készít egy szótárt. A hatalmas munka eredményeként tízezer szóval jelent meg a szótár. Az összeállítást kiegészítete a három cigány témájú irodalmi szöveggyűjtemény. A rádiós interjúiból szerkesztett összeállítása "Hanglenyomatok" címmel jelent meg, amely hetvenöt interjút tartalmazott.

Tátányi, sinyé jéses in nor.. (Miatyánk beás nyelven)

Jeruzsálemben a Bibliából közismert Olajfák hegyén áll egy karmelita kolostor, melynek része a nagy idegenforgalmi látogatottságú Miatyánk-templom, amelyet Eleona szentélyeként is ismernek. A hagyomány alapján Jézus itt mondta el követőinek először a Miatyánkot. A templom-kert falait hatalmas mozaiktáblák díszítik, amelyekbe a világ egy-egy nyelvén égették be a nevezetes imát. Varga Ilonát kérték fel arra, hogy fordítsa le a beás cigányok nyelvére is a Miatyánkot, beásul ugyanis még soha, senki nem tette ezt meg. Ilona fordításának egyházi jóváhagyását követően ez a szöveg is helyet kapott, s ott olvasható az Olajfák hegyén. Úgy, hogy az a bizonyos egykori zalátai kislány, akivel a fenti beszélgetés zajlott nemcsak hazai, hanem nemzetközi ismertséget is szerzett. (Személyével angol, francia és német Wikipedia-szócikk is foglalkozik.) 

ima.jpg


Az évekkel ezelőtti beszélgetésünkkor kezdetekor volt egy kikötése, hogy fél háromra be kell azt fejeznünk! Mert ő nagymama és sietnie kell. Azóta már Varga Ilona nyugdíjba vonult. Remélem az unokák ma is sok örömet és feladatot adnak.

RÁDIÓS LEGENDAKÉNT bekerült a közelmúltban megjelent "Hogyan lettem rádiós?" c. kötetbe.
Részlet a könyv ajánlójából:
Kirívó (de nem kihívó)
(részlet)
A kezdetektől nemcsak riporterként, hanem műsorvezetőként is dolgoztam, és hamarosan belső munkatárs lettem. Több mint húsz éven át a Magyar Rádió egyetlen cigány alkalmazottja voltam.
Így válhatott rádiós legendává egy ezzel összefüggő történet. Egy fiatal technikus kolléga kérdezte meg tőlem néhány éve, hogy igaz- e, amit hallott valakitől, hogy egykor takarítónőnek néztek. Nem tagadom, tényleg így volt. A Pagodában kávézgatva épp az egyik takarítónő mellé ültem, aki kedélyesen szóbaelegyedett velem, és megkérdezte, hogy én melyik emeleten takarítok. A negyediken, válaszoltam, mert valóban ott volt a vágószobám.
A könyv megvásárolható: https://webshop.hogyanlettemradios.com/

Nyomtatásban megjelent művei
Mese a telepről, Gyökerek, A cigány közösség hatása a tanulóra, Motiváció, Személyiségfejlesztés, Életük egyfajta bizonyítás, Válogatás a világirodalom cigány tárgyú írásaiból, Kik is a cigányok?
Irodalmi szöveggyűjtemény. Válogatás magyar szerzők cigány tárgyú írásaiból középiskolák I-IV. osztályai számára; szerk. Hegedűs Sándor, Varga Ilona; Konsept, Bp., 1994
Beás–magyar, magyar–beás szótár; Konsept-H, Piliscsaba, 1997
Hegedűs Sándor–Varga Ilona: Irodalmi szöveggyűjtemény. Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára; Konsept-H, Piliscsaba, 1998
Ligeti György–Varga Ilona: Magyarországi cigányok; Körtánc Egyesület–MTV, Bp., 1998 (Körtánc füzetek)
Hanglenyomatok. Varga Ilona interjúkötete; Konsept-H, Piliscsaba, 2004


Elismerései
1998-ban a Union Chamber Hungary neki ítélte azt az ifjúsági díjat, amelyet annak idején a fiatal Kennedy és Kissinger is megkapott.
A Magyar Rádió kétszeres Nívódíjasa, kétszeres Tolerancia Díjas, Pro Humanitas Díjas.
2004 márciusában Táncsics Mihály-díjjal, 2006-ban Kisebbségekért Díjjal tüntették ki. 2007-ben neki ítélték a Jó Ember Díjat.
2008 márciusában Pannon Példaképpé avatták.
2012-ben – a felterjesztés, illetve a laudáció szerint – a magyarországi beás anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért folytatott tevékenysége, valamint a hazai beás nyelvű rádiózás megteremtésében játszott kiemelkedő szerepe alapján Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat kapott.

felhasznált források: Wikipédia
epa.oszk.hu

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ormansagihistoria.blog.hu/api/trackback/id/tr3516358938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása