Bittó István (1822-1903) a Pozsony vármegyei Sárosfáról származott. 1848-ban képviselővé választották, a szabadságharc után bujdosni kényszerült, mígnem 1851-ben engedélyt kapott a visszatérésre és Somogy megyében telepedett le. Többször is országgyűlési képviselő, majd 1871-től – Horváth Boldizsár lemondása után – az Andrássy-kormány, később a Lónyay-kormány igazságügyi minisztere. E tisztségéről 1872-ben, még a Lónyay-kormány bukása előtt lemondott. 1874 márciusától közel egy éven át miniszterelnök.
Bittó István, miniszterelnök
1871 és 1872 között az Andrássy-kormány, majd a Lónyay-kormány igazságügyi minisztere volt,
miniszterelnök 1874. március 21 - 1875 március 2
A drávafoki Bittó kastély anno és most
Ybl tervein az épület alaprajza szimmetrikus, a magas nyeregtetővel fedett középrész földszintes, melyhez két oldalról egyemeletes, a homlokzat síkja elé erősen kiugró rizalit csatlakozik. A rizalitok rövidebb oldalához egy-egy kisebb, földszintes pavilon kapcsolódik. Főhomlokzatát a középrészen lépcsővel megközelíthető, négy oszloppal alátámasztott előépítmény, ahonnan a félköríves záródású bejárat nyílik. A földszinten középen és a rizalitokon egyenes záródású ablakok, a pavilonokon félköríves nagy ablak illetve kapu, és egyenes záródású ablakok láthatók. A rizalitok emeletén két-két, dór fejezetű pilaszterekkel elválasztott ablak, a széleken vakívek. A hátsó homlokzaton a középrész előtt négy oszloppal alátámasztott fedett terasz készült, bábos korláttal, három félköríves nyílászáróval. A homlokzat nyílászárói ugyancsak félkörívesek, kivéve a rizalitok földszintjét, melyeket kettős, egyenes, hangsúlyos szemöldökpárkánnyal lezárt ablakok tagolnak. A főbejárattól jobbra álló pavilon – melyben a konyha és kiszolgáló helyiségek kaptak helyet –, hosszanti homlokzatát két ablak és három vaknyílás tagolta. A főbejárattól balra álló pavilon háromtengelyes hosszanti homlokzatán középen a kert felé nyíló bejárat, jobbra és balra egy-egy ablak nyílt, valamennyi félköríves záródású. A homlokzatot hat pilaszter tagolta, a két szélén egy-egy szoborfülke állt. Az összetett, mozgalmas tömegű épület hangsúlyos horizontális tagolást kapott, különösen a hosszanti homlokzatokon. A lábazati párkány és a földszint fölötti tagozott főpárkány a homlokzatokon végigfut, az emeletes épületrészeket ugyanilyen főpárkány zárja. Az egyenes záródású ablakok fölött erőteljes szemöldökpárkány, és a lábazatihoz hasonló könyöklőpárkány látható.
Valószínű, hogy az épület a tervek alapján készült el. Szerzőségét illetően felmerül Unger Emil (1839-1873) neve, aki dolgozott Ybl irodájában. Korai halála után több megkezdett épületét is Ybl fejezte be.
A kastély egy részét az 1940-es évek végén lebontották, anyagából építették fel a katolikus templomot. Az épület megmaradt része ma romos állapotban van. A kastélyt egykor körülölelő 40 hektáros angolparkban ritkaságszámba menő, óriási fák álltak, amelyek többségét ugyancsak elpusztították.
Ybl Miklós munkássága
Te voltál az, aki e hazában az építést valódi művészetté emelted. Neked köszönhetjük, hogy a kövek e hazában is megtanultak beszélni, és szavuk a lelket emeli...” (Tolnay Lajos)
Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. ápr. 6. – Budapest, 1891. jan. 22.) a 19. század második felének legnagyobb magyar építésze volt. Családja valószínűleg osztrák eredetű. Apja székesfehérvári kereskedő, a választmány tagja, anyja Eiman Anna. A párizsi Politechnikum elvégzése után 1832-től Pollack Mihály, a klasszicizmus nagy építésze mellett inaskodott, majd 1836-tól Henrik Koch irodájában tevékenykedett. Négy évvel később a müncheni Akadémián folytatta kiképzését. Németországi tanulmányainak hatását pályájának korai szakasza tükrözi a leghívebben. Tanulóútja azonban nem ért véget Münchenben. Az európai művelődési körút, a grand tour évszázados hagyományát követve 1841-ben Itáliába vándorolt, ahol nagy hatással volt rá Olaszország kultúrkincse, főleg Andrea Palladio, Galeazzo Alessi és Donato Bramante épületei. Vicenza, Pisa, Velence és Firenze légköre pedig valósággal elbűvölték. Hazatérése után egykori mesterének fiával, Pollack Ágostonnal megnyitotta az Építészeti Intézetet Pesten, a Dorottya utcában. Ekkor került sor Batthányi Lajos ikervári kastélyának átépítésére, Károlyi György megbízásából pedig a fóti kastély átalakítására, és elkészítették az ottani templom tervrajzát is. A munka oroszlánrészét tulajdonképpen Ybl végezte, akit Károlyi hamarosan uradalmi építésszé nevezett ki. Harminchét évesen feleségül vette Fóton a grazi születésű Lafite Idát. Egyetlen gyermekük született, Félix, de később magukhoz vették Pollack Mihály unokáját, Máriát is.
Ybl stílusának következő, romantikus szakaszát a híres arisztokrata családok – többek között a Zichyék, a Festeticsék és az Andrássyék – számára tervezett paloták, templomok és gazdasági épületek fémjelzik, továbbá a Nemzeti Lovarda épülete, valamint a Múzeum körúti átjáróház, amelyeket az angol Tudor-stílus ihletett. Mint már elismert építész, 1862-ben folyamodott felvételért a céhbe. Hihetetlen, hogy hírneve, termékenysége, a város látképét meghatározó számos alkotása, valamint az Országos Építészeti Igazgatóság pártoló véleménye ellenére is csak 20 év várakozás után vették fel. Ugyanígy elképesztő, hogy a Magyar Tudományos Akadémia bérpalotáján vele együttműködő építészekkel ellentétben nem ajánlották az MTA tagjainak sorába.
A 60-as évek második felében fő tevékenységi területe a Ferenc József birtokában levő Margitszigeti Fürdőtelep kialakítása volt, majd a Fővámház és a Sugárút szabályozása kerültek sorra. Művészetének eme periódusában már teljes mértékben a neoreneszánsz eszmének hódol. Példa rá a Bródy Sándor utcában emelt képviselőház, amelyért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Hild József halála után, a kiegyezés évében kapta feladatul a budapesti Szent István Bazilika befejezését. Az építkezés azonban elhúzódott, így a kész Bazilikát az 1891-ben elhunyt építész már nem láthatta. Fő művét, a Magyar Királyi Operaházat 1887-ben nyitották meg a Bánk bánnal, a királyi család jelenlétében.
A 19. században rohamosan fejlődő, kapitalizálódó fővárosban hihetetlen gyorsasággal épültek a reprezentatív bankok, bérházak, csarnokok. Habár a korra jellemző neoreneszánsz stílus mindenütt jelen volt, Yblnek sikerült olyan egyéni kifejezésmódot találnia, hogy a tervei alapján készült épületek – bár tökéletesen beillettek a környezetükbe – egyértelműen mesterük névjegyét viselték. A már felsoroltak mellett nem lehet kihagyni a gyönyörű Várkert bazárt sem, melyet a német, az olasz és a francia függőkertek mintájára épített. Utolsó nagy munkájaként a budai Vár kiépítési tervét tartják számon.
Építtető Bittó István
Hajdú Virág
forrás: http://ybl.bparchiv.hu/temak/bitto-istvan-kastelya-dravafok
https://festeticspalota.hu/ybl-miklos-munkassaga
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ybl_Mikl%C3%B3s
https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/37504/?img=0
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bitt%C3%B3_Istv%C3%A1n
