A császári csapatok 1849. január 1-én megszállták Pécset, február 12-én pedig az eszéki vár őrsége is megnyitotta előttük a kapuit. Ezzel Baranya osztrák katonai igazgatás alá került. Baranyában terrorral biztosították a nyugalmat, de a megye határain túl ezután indult a dicsőséges tavaszi hadjárat,…

A polgári forradalom 1848 szeptemberében bekövetkezett fordulata a Dráva völgyében azzal vette kezdetét, hogy a folyó déli partján felvonultak Jelačić  (Gróf Josip Jelačić Bužimski) horvát bán csapatai. A készülő támadásról a magyar hírszerzés nyár eleje óta gyűjtötte az adatokat. Már júniusban…

Évforduló – húsz éve történt Az 1998. évi Sajtódíj: Bencze János (vajszlói születésű író, újságíró) Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának előestéjén ünnepélyes keretek között adták át Pécsett a Dominikánus Házban a város Sajtódíját 1998-ban. A jelöltek…

„Ma egy Baranya megyei magyar földműves volt nálam. Csak gondod meg! Azért tette meg ezt a hosszú utat, hogy engem láthasson. Látott, megnézett és azzal elégülten visszautazott. Van valami megindító a magyar nép e kegyeletében. Annyival inkább, mert csak olyan keveset tehettem érte a sokból, mit…

  A „Kossuth Hírlapja” cikke a moholjáci révnél lezajló eseményekről 1848. október 9. Vajszló. Oct. 9-én. Alig értem haza a Dráva-vonalról oct. 5-én estve, már 6-án hajnalban felzaklatott a drávai biztos, Kőrösy István, hogy nyújtanék segéd-kezet az ellenséget szolgáló két komp elfoglalására a…

Fotók anyai Nagypapámról, aki sajnos nagyon fiatalon agyvérzésben meghalt.Édesanyám /Bódiss Ilona -Demény Gézáné /: Bódiss Ilona szülei voltak ők.  Négy gyermekük volt: Ilona, Ibolya, Géza és Béla /Szabóné Demény Mónika/

A századfordulón induló néprajzi kutatás, majd a 20. század második felének honismereti adatgyűjtése  szintén kivétel nélkül olyan farkaskalandokat rögzített, amelyeknek  kártékony szereplői nem e táj szülöttei voltak. A kemény telek évadján beállott Dráva jegén éhségtől űzött farkasok hagyták ott a…

Azok a huszas, harmincas évek... A színjátszó kör mellett féltve őrzött családi fényképek Légrádi Lajos édesapja és nagyszülei   Ő pedig apám legjobb barátja volt -  Naszvadi Lajos 1922-ben.       Légrádi Lajos  anyai nagyszülei:Katona István és Fekete Mária. Az ő unokájuk…

A vidéki intelligenciánál a századfordulón már általános az „unaloműző kártyázás”. A költséges szokás tőlük került át az „egyszerű emberekhez”. A Siklós és Ormánság c. hetilap információja szerint „Egész falvak vannak a siklósi járásban is, amelyekben hétköznap éjjelente, ünnepeken egész napon át is…

"Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért…

Haraszti Pál képeivel mindenki találkozhatott már, aki nyitott szemmel jár a községben. A templomban, az ipartestületnél, a művelődési központban. Életének állomásairól, munkásságáról azonban sokkal kevesebb van (sajnos) a köztudatban. Ezt megpróbálom részben pótolni egy sorozattal (később több…