Érdekes kérdéseket vetnek fel Vasvár helyneveink is. Ezek egyike a Harkánytól nyugatra eső Rádfalva határában található. Rád – eredetileg a -falva utótag nélkül, egy 1057-ben az ország nádoraként szereplő úrról kapta nevét.
Szerencsés véletlennek köszönhetően egy Szent László-kori (1077-1095) eredetire visszamenő határleírásból ismerünk a birtokon Rád-hídja (pons Radonis) és a Rád tarlója (Radtorloua) helyneveket is. Rendkívül tanulságos az is, hogy a határleírás – 900-1000 év ide, vagy oda – nagy pontossággal követi a falu mai határait! Pedig egy török hódoltság alatt viszonylag kemény megpróbáltatásoknak kitett dél-baranyai környékről van szó.
További kérdés, hogy ez a Rád vajon azonos-e a Koppányt 997-ben legyőző bajor Vecellin lovag fiával? Egy biztos, Szent László a pécsváradi apátságnak adományozta a falut!
Amennyiben tehát Vasvár neve egy korabeli erősségre utal, akkor az leginkább a 11. században működhetett. Ennyire korai időből még egyáltalán nem ismerjük a hazai főúri birtokok erődített (!) épületeit.
Nem biztos persze, hogy a műholdról látható jelenség az utóbbinak a nyoma – de könnyen lehetséges:
Rádfalva története (Wikipedia)
Rádfalva (Rád, Drávarád) nevét 1077-ben említették először az oklevelek, Drawa, Draua formában.
I. László király 5 birtokon 200 háznépet (mansionses) adott a pécsvársadi apátság. Ezek egyike a Dráva síkságán feküdt, s határát leiratták. Az oklevél határleírásában szereplő Rádtartója (Radtorloua) és Radó hida helynév a falunak nevet adó Rád (Radó) nevét tartotta fenn, aki azonos lehet az 1057-ben a megyében birtokos Radó nádorral. A kémesi uradalom 1177. évi határjárásában ugyancsak a Szent Benedek, azaz a pécsváradi apátság birtokának mondják.
források:
Wikipedia, DénesJózsef várkutató blogja: https://djnaploja.wordpress.com
