Egy falu, község elképzelhetetlen címer nélkül. A címereket is el kellett készíteni valakinek, de hogy milyen szempontok alapján születnek, azt nem is gondolnánk: a herealdika szigorú szabályait be kell tartani, s egyszerre kell megkülönböztetőnek lennie és egyedinek. Hogyan született a vajszlói címer? Az írás kicsit közelebb visz minket a kérdés megválaszolására.  

Mivel a település régi pecsétje, amely ekevasat, csoroszlyát és búzakalászt ábrázol – heraldikai jelleggel nem bír, és megfogalmazásában sem tér el a tucatszámra készült azonosságokat mutató pecsétektől, a címer tervezésekor figyelmen kívül hagytam a szfragisztikai (pecséttani – a szerk.) emlékeket. Adalékként tehát Vajszló adottságai, helytörténeti szerepe szolgáltak, valamint nagyközségi rangja.

Figyelembe kell vennünk annál értékesebb egy címer, minél kevesebb motívumot sorakoztat fel a pajzson. A címer elsődleges feladata ugyanis az, hogy megkülönböztessen, nem pedig az, hogy mindent elmondjon tulajdonosáról. Vajszló ormánsági központ volt történelme folyamán, és ezt a jellegét máig sikerült megtartania. Ezért indokolt, hogy a címerben az Ormánság tükröződjön, lehetőleg már első ránézésre is. Ezért került a pajzsra a jellegzetes karcolt-festett szökröny-motívum, amely a legalkalmasabb az Ormánság jelképezésére, mivel a legjellegzetesebb és legismertebb helyi motívum.

Mögöttes jelképtartalmakat is hordoz: jelképezi az a hagyományt is, hogy az itt lakók maguk készítették bútoraikat, és mindent, ami fából készült. Ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódik a tölgy is, mely itt őshonos fa, és a megélhetés egyik biztosítéka volt, a fafeldolgozás mellett a makkoltatással az állattartás lehetőségét adta. A tölgyhöz járul az egyik terven a szarvas, szimbolizálva a vidék gazdag állatállományát, a vadászati lehetőséget, mely ma idegenforgalmi szempontból is lényeges. A nyolcágú arany csillag jelképezi az egyházi történelmi emlékeket, utal Vajszlónak a reformáció óta elfoglalt református központi szerepére. A címertervek mindegyike külső dísszel kerül megfogalmazásra: az elsőn pajzstartók, a másodikon növénykoszorú, a harmadik arany kartussal jelenik meg, lehetőséget adva ezzel, hogy a címer külső megjelenése is sejteni engedje a nagyközségi központi szerepet.

A heraldikai mázak – színek és fémek – a címertan szabályainak megfelelőn kerültek alkalmazásra. Mint minden kultúra, a heraldika is a kozmikus világhoz kapcsolta a színeket. Ennek megfelelően szimbolikus jelentéstartalmuk a következő:

Fémek

arany /nap/: értelem, ész, tekintély, hit, erény, erkölcsösség

ezüst /hold/: bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség.

Színek:

kék /Jupiter/: elvhűség, állhatatosság, ellenállóképesség, önbizalom

vörös /Mars/: hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség

zöld /Vénusz/: szeretet, szépség, remény, egészség, szabadság, boldogság

A fenti gondolatok jegyében készítettem Vajszló címerterveit, és ajánlom azokat szeretettel a lakosság és a képviselő-testület figyelmébe. A választásban én nem befolyásolom Önöket, mégis azonban az 1. sz. tervet ajánlanám kiválasztásra.

Kovács Ferenc, grafikus

Vajszló nagyközség címere (módosított címerterv)

 Álló, háromszögű pajzs ezüst mezejében domború ívvel határolt zöld pajzsláb. A zöld mezőben vízszintes ezüst hullámpólya, felette lebegő helyzetű nyolcágú arany csillag. Az ezüst mezőben lebegő helyzetű, ormánsági népművészeti motívum: hármas fekete körívebe rajzolt hatszirmú vörös virág: a vörös a hármas körív külső íve haránt irányban kettős fekete ívekkel határolt négy vörös félkörrel megtűzött.

A címerpajzsot kétoldaliról egy-egy szárukon alul keresztbetett, hét-hét arany makkterméssel ékített zöld tölgyfaág kíséri.

A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs „VAJSZLÓ” felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

képek: magyarcimerek.hu

forrás: Dani Lajos gyűjtemény