Vajszló 

A XVIII. századi latin nyelvű leírásából megismerhető az akkori település legfontosabb adatai: az egyházról, a földről, a mesteremberekről és sok minden másról. 

 

 

• 
• 

 

A községről[1], mégpedig

 1.Általánosságban

 A falunak minden nyelven Vajszló a neve.

2.Tulajdonosa a méltóságos Kamara.

3. A falu erdős és mocsaras síkságon fekszik.
4. A falu területe nincs hitelesen felmérve.
5. A határ fele vizes[2] és ezért hasznavehetetlen.
6. Ez a határ Lusok[3] és Hirics község határától földhalmokkal [4] el van választva, a Nagy:Csány[5] felé eső részen azonban van egy bizonyos rész, amelynek a tulajdonjoga vitatott, elő is fordul, hogy ebből az irányból állatokat behajtanak.[6]
7. A föld első osztályú.
8. A rétek a határnak negyedannyi részét foglalják el, mint a szántóföldek.[7]
9. Minthogy szőlő nincs, az semennyi részt nem foglal el, az erdők pedig kétszer akkora területet foglalnak el, mint a szántók.
10. Az erdő mindenfelől ki van téve a szelek kártételének.
11. Kiszáradt fa mindenütt előfordul.
12. Épületfának alkalmas fák vannak az erdőben, hajó- vagy tutajépítésre valók azonban nincsenek.
13. Nem kell félni tüzifa-hiánytól.
14. Nem adnak el tüzifát.
15. Nincs az erdőben bányafának alkalmas fa.
16. Nem készítenek hamuzsírt.

17., 18., 19. Semmi válasz.[8]

20., 21. Nincsenek bokros, cserjés helyek.

22. Egy házban többnyire egy család lakik.

23-27. Semmi válasz.[9]

28. A legelők harmadosztályúak.
29. 150 állatot tartanak el a legelők.
30. A legelők mellett folyik egy patak.
31. Ennek Gyöngyös Víz[10] a neve.
32. Csuka és sügér[11] nevű halakat sokszor fognak benne.
33. Nem adják el sehol a halakat.
34. A patak mellett vadkacsák és szárcsák vannak.
35. A patakon nincs malom.
36. Mivel nincs malom, sohasem ártalmas.[12]
37. Itt nincs sziksó.
38. Itt nád nincs, de sás van.
39. Nincs a patakon egy híd sem, amelyet a lakosok gondoznának, de van négy híd, melyre a földesúr visel gondot.
40. Nincsenek kútjaik.
41. Nincs madarászás.
42. és 43. Semmi válasz.[13]

 Az egyházi helyzetről

1.Van itt plébánia.

2. Leányegyházai: Hidvégh, Sámod, Paprád, Besencze, Nagy Csany, Kiss:Csány, Oszró, Zalátha, Kemse, Piskó, Lusok, Vejti, Kiss Sz. Mártony, Hirics, Czuun, Szaporcza, Tésenfa, Csepely, Kémes, Piski, Aderjás községek.[14]
3. Védnöke a méltóságos Magyar Királyi Udvari Kamara.
4. A parókiának jobbágyai nincsenek.
5. [15]

Bevétel	forint	krajcár
Ingó vagyonban: ezen belül készpénzben	51	25
18 mérő búza, mérőnként 45 krajcárral számolva	13	30
18 mérő kukorica, mérőnként 45 krajcárral számolva	13	30
6 akó bor, akónként 1 forint 30 krajcárral számolva	9	-
6 mérő rozs, mérőnként 30 krajcárral számolva	3	-
60 font vaj	24
12 mérő zab, mérőnként 24 krajcárral számolva	4	48
150 fej káposzta jelent [16]		30
A Vidovics-féle kegyes hagyatékból[17] évente bevesz	25	30
18 öl (… )[18]	18
Ingatlan vagyonból: ezen belül a bevetett szántókból és a rétekből, mivel ezeknek a megmunkálása a plébánosra marad, a kiadások levonása után	20	-
Összesen:	183	13
Stóla-bevétel nincs semmi, egyrészt mivel a katolikus hívek kizárólag szegény cigányok és uradalmi szolgák, másrészt mivel a 16 község lakói a helvét hitvallás hívei és semmit sem akarnak adni
A lelkész bevételei
Ingó vagyonból
Készpénzben	58	10
62 kila búza[19], kilánként 2 forinttal számolva	124	-
Sódarból[20]	13	90
Tüzifából	12	-
Rozsból	9	-
Sóért és faggyúért	4	-
A gabonának a drávai malmokhoz való szállításáért számítanak[21]	2	70
Ingó vagyonból[22] – lenből	4	-
Kenderből[23]
Két hold földből, melyet minden évben bevetnek, kap bevételként – annak összes szükséges munkáival együtt	15	-
Kap egy szekér szénát, minden hozzá tartozó munkát is számítva	16	-
Összesen[24]	153	70
Stóla-bevétel
1.Keresztelésért nem kap semmit
2.Temetésért		56
3. Esketésért, mind itteniek, mind „idegenek” esetében [25]		37
Más esperességhez tartozók esetében	1

 

6. A plébániához tartozik 527 katolikus, 446 helvét hitvallású[26] lélek.
7. Ezek magyar nemzetiségűek.
8. Római katolikusok és reformátusok.[27]
9. Az anyaegyházban van 161 katolikus, 332 református.[28]
10. A leányegyházakban van 366 katolikus, 114 református.[29]
11. Az alesperes tisztelendő Georgius Keszthelyi úr.

12., 13. és 14. Az egyháznak a plébániától független jövedelme a perselypénzből kapott évi 10 forint.

15. Mária mennybevétele napján[30]tartanak búcsút.
16. és 17. A búcsú napján nincsenek vásárok, így nincs ezeknek semmi, bárkit illető jövedelmük sem.[31]
17. A tized a püspököt illeti; negyed itt nincs; a tizenhatod a plébánosé.
18. A tizedet természetben, és a tizenhatodot is így, természetben kellene adni, de a siklósi királyi ember (?) vonakodik attól, hogy ezt így kiadja neki[32]; a méhekből adandó tizenhatodot pénzben váltják meg.
19. A méhekből való tizenhatod összesen 38 forintot tesz ki.
20. Csodatévő szentkép itt nincs.
21. A katolikusoknak van iskolamesterük, a helvét hitvallást követőknek kántoruk.

23.

Az iskolamester jövedelme[33]
A méltóságos Kamarától, mint földesuruktól	20	-
20 mérő búza, mérőnként 45 krajcárral számolva	15
4 mérő kukorica, mérőnként 45 krajcárral számolva[34]	3
8 öl tüzifa, ölenként 1 forinttal számolva	8
Egy boglya[35] széna értékében kap	2
A Vidovics-féle kegyes hagyatékból[36]	11	50
A plébániához tartozóktól kap	3	-
Összesen	68	30
A reformátusok kántorának jövedelme[37]
Készpénzben	15	10
12 (?) kocsi tüzifát hordanak be	6	30
13 kila és 3 oktály búza	35	7(?)
2 szekér széna kitesz	4
Összesen	64(?)	14(?)
Temetésért		13
Búcsúztatásért		40(?)

24. és 25. Az iskolamester a budai apácák által lett állíttatva[38], ő képes arra, hogy folyamodványokat írjon, de a jegyző azokat – mivel ez a kötelessége is – ingyen megfogalmazza; a református[39] kántort az esperes úr rendeli ki.

26-41. kérdésre nincs semmi válasz.[40]

 A mágnásokról és nemesekről

3. A községben a méltóságos Kamara a birtokos.
4. kérdésre nincs semmi válasz.[41]
5. Nem folyik úrbéri per.
6. Mivel nem folyik ilyen per, nincs válasz.[42]
7. Ez az uradalom nem rendelkezik pallosjoggal.

6., 7., 8., 9. kérdésre nincs semmi válasz.[43]

10. Öt év óta nem tartottak itt úriszéket.
11. Tartottak (?)[44] .

       Semilyen hivatalos eljárás nincs a birtokos ellen.

12-28. kérdésre nincs semmi válasz.[45]

 A kiváltságos mezővárosokról

Az egész Vajszlói uradalomban nincs mezőváros.

 A mesteremberekről

5. és 2. Van egy szabó, két fazekas, egy kádár, egy ács[46], egy csizmadia.
6. A szabó Joannes Kramarovics, közepes mester.

4-9. Ez a mester a közösségnek hasznos; ez a szám [47] ebben a faluban elegendő; a mester azonban meglehetősen szegényen él; sem inasa, sem legénye nincs; a szükséges szerszámokkal el van látva; sok anyagot[48] nem tart, amennyi van, a megrendelőinek elegendő.[49]   

10. és 11. Nem vásárol nyersanyagot.[50]
11. és 13. Áruit nem adja el sehol.[51]
12. és 15. A mester kizárólag mesterségéből él, semmi más megélhetése nincs.
13. Mestersége után az uradalomnak nem ad semmit, a vármegye pénztárába azonban bizonyos porcionális összeget[52] fizet.

17-20. A mester nem a haza fia, hanem a Horvát Királyságban fekvő  …roncza[53] mezővárosból származik, ahol a mesterségét is tanulta. 20 évvel ezelőtt jött ide, Szigetvár mezőváros céhébe van beírva.

21-24. Nem tudja, hogy a céhnek van-e új privilégiumlevele, vannak-e tartozásai és vannak-e a céhben visszaélések.[54]

25-27.  A mester a templomhoz tartozó házban lakik, ezért 12 forintot fizet; vásárokra nem jár.

1-15. Josephus Pajger és Martinus Scrobal(?) a két fazekas, mindketten közepes mesterek, a közösségnek hasznosak; ennyi mester itt elegendő; úgy-ahogy megélnek. Azt a nyersanyagot, amely a mesterségükhöz kell, a szomszédos Hídvég határában szerzik be, évente 60 dénárt fizetnek érte; termékeiket[55] mind itt helyben, mind a vásárokban és a búcsúkban szokták árulni; más megélhetésük nincs, kizárólag a mesterségükből élnek; sem inasuk, sem legényük nincs.

16. Mesterségük után a nemes vármegye pénztárába fizetnek bizonyos porcionális összeget, az uradalomnak azonban nem fizetnek semmit.

17-24.  Josephus Pajger Siklos[56] mezővárosból származik, tehát a haza fia, a mesterségét is ott tanulta; mivel céhbe nincs beírva, arról, hogy annak[57] vannak-e tartozásai, van-e új privilégiumlevele és vannak-e a céhben visszaélések, nem tud semmit. Martinus Scrobal ezzel szemben a Horvát Királyságban fekvő Krisovicza[58] helységből származik, a mesterségét is ott tanulta; ide négy évvel ezelőtt jött; céhbe nincs beírva, ezért arról, hogy annak vannak-e tartozásai, van-e új privilégiumlevele és vannak-e a céhben visszaélések, nem tud semmit. [59]

25-26. Mindketten s aját házukban laknak.[60].

27-28. Vásárokra és búcsúkra mind télen, mind nyáron járnak.

 1-15. Nicolaus Vajlach (?) csizmadia közepes mester, a közösségnek hasznos, elegendő a községben egy mester,  nehzen él, sem inasa, sem legénye nincs; a kordoványnak [61]nevezett bőrt Pécsett veszi, egy köteget 15 és 16 forintért; azt a bőrt pedig, amit talpnak[62] használ fel, egész darabban, 12 forintért veszi; az áruit többnyire vásárokon adja el; semmi más megélhetése nincs, csak a mesterségéből él.

16. Mestersége után az uradalomnak semmit nem fizet, a nemes vármegye pénztárába egy bizonyos porcionális összeget fizet.

17-20.A mester nem a haza fia, hanem a nemes Körös vármegyében fekvő Csanyava[63] községben született, itt tanulta a mesterségét is, innen 8 évvel ezelőtt jött el; céhbe nincs beírva, ezért a

21-24. kérdésre semmit nem tud válaszolni.[64]

25-28. A templomhoz tartozó házban lakik évi 6 forintos bérért, a szigetvári, nagyatádi és sellyei vásárokra jár. [65]

 1-15.Jacobus Haerczik (?) kádármester, inasa és legénye nincs, közepes mesterember, a közösségnek mindazonáltal hasznára van;  ennyi mester[66] a községben elegendő; a szükséges nyersanyagokat helyben nem tudja beszerezni, hanem a közeli Bogdása községben, mégpedig egy fát egy aranyért vesz meg; minthogy semmi más megélhetése nincs, egyedül a mesterségéből – de elég nehezen –  él;  a termékeit helyben adja el.

16-19. A mesterség címén a nemes vármegye pénztárába bizonyos porcionális összeget fizet.

Az uradalomnak azonban nem fizet semmit; nem a haza fia, hanem az ausztriai Koglistorf[67] községből származik; mesterségét Egenburg[68] városában tanulta, innen 19 évvel ezelőtt jött Magyarországra.

20-24. Pécsett van céhbe befogadva, arról, hogy ennek van-e új privilégiumlevele vagy tartozásai vannak-e, vagy hogy a céhben vannak-e visszaélések, nem tud.

25-28. A kistótfalusi iskolamester házában lakik 7 forint[69] bérért; vásárokra nem jár.

 1-16. Adamus Kolpegh (?) ácsmester, legény és inas nélkül dolgozik, a közösségnek hasznos; egy mester a községnek nem elegendő; közepesen él; a szükséges szerszámokkal el van látva; a nyersanyagokat ott szerzi be, ahol dolgozik; termékeit nem adja el, mivel napszámban[70] dolgozik; a mesterségéből él, amely után a vármegye pénztárába fizet egy bizonyos porcionális összeget, az uradalomnak azonban semmit sem.

17-24. A haza fia, Pécsváradról származik, a mesterséget Pécsett tanulta, ahol a céhbe is befogadták; arról nem tud, hogy ez a céh új privilégiumlevéllel rendelkezik-e, hogy vannak-e tartozásai, vagy a céhen belül vannak-e visszaélések.

25-28. A varga[71] házában lakik 8 forint bérért. Vásárokat nem látogat.

 

E helyen nincs semmiféle gyár.

 

6. A kereskedelemről

1-2-3. A kereskedő neve Georgius Baics, görög nem egyesült[72] vallású.

4. Posztóval, szűrrel[73], vassal, sóval, szalagokkal és karton[74] nevű anyaggal kereskedik.
5. A kereskedő a vasat Grácban[75] veszi, mázsáját 80 forint 10 dénárért, a sót Pécsett*, mázsáját 3 forint 91½ dénárért[76], vagy Mohácson* 3 forint 81 … dénárért[77] veszi.

6-10. A kereskedő a vasat a Mura folyóig szekereken szállíttatja 9 forintért, majd a Mura és a Dráva folyón valamely folyami alkalmatossággal viszi Pisko[78] községig, mely ezen nemes Baranya vármegyében fekszik. A többi árut, amelyek mind kézzel gyártottak, Regede[79] szabad királyi városon keresztül hozza, ahol vám címén minden egyes kocsi áruért 10 krajcárt kell fizetni, Rácz-Kanisa[80] községben azonban egy mázsa áru[81] után harmincad címén 12 krajcárt kell fizetni. Mohácson és Pécsett azonban, ahonnan a sót hozza, semmi vámot nem kell fizetni.

11., 12., 13. Az előbb említett Mura és Dráva folyó partján van jó út, amelyen még az éjszakát is el lehet tölteni[82]; az érintett Reged[83] mellett azonban az áradások megrongálták az utat; ezt az utat gátakkal jobb állapotba lehetne hozni.

14. és 15. Azon cikkek közül, melyeket a kereskedő árul, a posztót, szalagokat, kartont[84] Pesten gyártották és az országban készült festékkel színezték.
15. A kereskedő az áruit a boltjában tudja raktározni.

17-20. Puskaporral nem kereskedik, így nincs ennek tárolására szolgáló külön raktára; a kereskedő nem társult más kereskedővel.

21. A kereskedő a pécsi, az eszéki[85], a verőcei [86]és a sellyei vásárokra jár.[87]

22., 23. és 24. A kereskedés mellett szabó mesterséget is folytat. Az uradalomtól megegyezés szerint bérelt egy házat, abban lakik, és miután a megállapított árendát kifizette, semmi más kötelezettsége a fennhatóság felé nincs.

25., 26., és 27. A környező községek számára hasznos az ő tehervállalása, mivel bizonyos porciót visel és az árenda összegét rendesen fizeti; áruit szabadon árusítja.[88]

28-31. A kreskedő rendben vezeti kereskedelmi könyveit, hiteles fontjai, rőfjei és egyéb mértékei vannak, ezeket csak évente egyszer ellenőrzik; tiltott dolgok árusításán eddig nem kapták rajta.

32., 33., 34. A kereskedő részben készpénzzel, részben váltóval[89] teljesíti fizetnivalóit; sóval is kereskedik, melynek fontját 4 ½ dénárért adja.

A szabadosokról

Itt szabadosok nincsenek.

 A katonákról

1. Az említett községben[90] nincsenek katonák.
2. és 3. Bolly[91] mezővárosban, Szajk és Szederkény községekben van elszállásolva a Kinszki-ezred katonasága.
3. Arról, hogy az előbb említett egységekben hány katona van, ezen járás szolgabíró ura tudja megmondani, mint ahogy azt az egyes egységek komisszariusa is megmondja.
4. Az említett község lakói[92] a Szederkényben állomásozó katonaságnak adják a lovasporciót.
5. Innen a legjobb időben 11 óra alatt odaérnek abba a községbe, ahova a lovasporciót adniuk kell; közepes időben ez az út egy napig, a legrosszabb időben másfél napig tart.[93]
6. A költségek fedezése fejében semmit sem adnak.[94]
7. A mondott községben[95] lakik a helyettes tiszt.[96]
8. Minden egyes széna- és zab-porció a parasztnak a porció összegébe beleszámít.[97]
9. Garzuly úr katonai biztossága alá tartoznak.
10. Pécsváradon[98] van a katonai törzs.
11. Nyomja[99] községben lakik a megyei biztos.
12. Tud magyarul, németül, latinul.
13. A futárok számára kijelült állomásokat[100] a katonai biztos tudja.
14. A gyengélkedő katonák Pécsváradon vannak.[101]
15. A korábbiakhoz hasonlóan a katonai biztosnak adják be a panaszokat, amelyeket ő a nemes vármegyének tartozik benyújtani.[102]
16. Nincsenek katonai kvártélyok.[103]
17. Az egységek szerződésben kijelölt helyén részben a parasztok telkein álló istállókban, részben a nemes vármegye által épített istállókban helyezték el a lovakat.
18. A lóporciókat természetben adják az illető egységek szerződésben kijelölt helyére, havonta szállítják oda.

21.A bíró, vagy akadályoztatása esetén az esküdt adja át ezeket a porciókat.

22. A saját katonai biztosuknak adják át.
23. A katonai biztos kéthavonta elkészíti a számadást, ezt a nemes vármegyének beterjeszti, ezután ez bevételként(?) a megyei számtartó úr által bevételeztetik.
24. Ott, ahol katonai lovak vannak, az istálló padlására vagy a csűrbe helyezik el a szénát, a zabot azonban maga a katona rakja el.
25. Semmiféle raktár nincs.[104]
26. A királyi biztos úr nagyon jól tudja, hogy vannak-e pótlékok.[105]
27. Azokat vagy visszaviszik, vagy a következő hónapra átviszik.
28. és 29. Nincsenek üres katonai épületek, nem is bérelnek épületeket.[106]

30., 31. Jó állapotban őrzik meg a házakat[107], ezt a szolgabíró úr vagy a katonai biztos úr ellenőrzi.

32. és 33. Annak a járásnak a szolgabíró ura, amelyben a katonaság el van helyezve, és az egységek szerződésben kijelölt helyének katonai biztosa tudna arról beszámolni, hogy vannak-e a katonáknak gyermekeik, feleségük, hol vannak elhelyezve.[108]
33. A katonának a paraszttal együtt van világítása.[109] Ágyneműjét azonban, mely két párnából, két lepedőből, egy pokrócból és egy szalmazsákból áll, – akárcsak a szénát és a zabot[110] – a jobbágyok adják, és azt minden hónapban váltják.
34. A katona a földesuraság és a nemes vármegye közötti megállapodás szerint kapja a kenyeret, amely megállapodásban porciónként két krajcárt számítanak a kenyérre és az uradalom Bolly[111]mezővárosa teljesíti.
35. A nemes vármegye beosztása szerint szolgáltatja a tüzifát mind télen, mind pedig nyáron

minden egyes község a katonáknak, az uradalom erdejéből.

37. A katonai biztos tudna erről beszámolni, mivel az látja el az őrségben álló katonát fával, világítással, ágyneművel, szénával, szalmával, zabbal.[112]
38. Minden egyes katonai biztos, aki az egységek szerződésben kijelölt helyén állomásozik, köteles minden szolgáltatást a falusiak könyvecskéjébe bevezetni.
39. A házak sorrendje szerint osztják be a parasztokat a katonaság számára előfogat adására.
40. A katonai előfogatok állításával kapcsolatban vannak meghatározott állomások.
41. Beremeny[113] községtől Siklosig[114] fél stáció a távolság, Turony[115] községig pedig egy; Nagy Harsány[116] községtől Siklosig fél stáció, Turonyig egy egész, Siklos mezővárostól Viszloig[117] fél stáció távolság van megállapítva.
42. és 43. Az előfogatokért meghatározott pénzt maga az a jobbágy kapja, aki a fogatot szolgáltatta.
43. Az előfogatok állításának az a rendje, hogy a házak sorrendje szerint adják.
44. Ha egy község nem elegendő a kívánt előfogatok kiállítására, akkor a szomszédos község jobbágyai ehhez hozzájárulnak.
45. Az istállókat és a szállásokat a járási szolgabíró úr vagy a katonai biztos ellenőrzi.[118]
46. A katonaszökevényt elfogják és a vármegyei igazságszolgáltatásnak átadják.
47. Az egységek azokon a szerződésben kijelölt helyeken vannak, amelyeket a 3. kérdésre válaszolva már leírtunk; a természetbeli juttatások értékének megállapítása a nemes vármegye árszabása szerint történik.
48. A parasztok kártérítése – amennyiben az, amit adtak, nagyobb értékű – sehogy nincs megoldva, így veszteséget szenvednek.[119]
49. Újoncokat részben úgyállítanak, hogy a katonai toborzók fogadják őket, részben pedig – mivel úgynevezett megyei megajánlás történt – a nemes vármegye kirovása szerint, az egyes községek lakóinak mennyiségével és a községek gazdagságával[120] arányosan.
50. A katonai biztosok kötelesek a szabadságos katonára felügyelni.

 A parasztokról

9. A községben 66 paraszt van.
10. Mindannyiuknak a méltóságos Kamara a földesura.
11. A parasztok röghöz kötöttek.[121]
12. A parasztok az urbárium szerint szolgálnak.
13. Minthogy nincs szerződés a parasztokkal, nem volt szükség annak jóváhagyására.
14. A jobbágyoknak összesen 63 háza van.
15. A község neve honi nyelven és latinul ki van írva egy táblára, a falu katonai száma, a 138 alá.
16. A parasztok nagyobb vagy kisebb szűrbe, télen csizmába, bundába és gubába[122] öltöznek.
17. Keresztelő és temetés alkalmával csak egy reggelit és egy ebédet adnak, esküvőkor azonban egyesek egy napig, mások két napig is ünnepelnek.
18. A fegyvereket a parasztoktól elvették.
19. A betiltott ünnepnapokon dolgoznak.
20. Nincsenek visszaélésszerűen megtartott ünnepeik.
21. A falu 32 11/32 úrbéri telket foglal magába.
22. Négy féltelek van, nyolcadtelek nincs, van 30 zsellér és 20 házatlan zsellér.
23. Az úrbéri szerződés a falu bírájánál van.
24. Nincsenek a földek felmérve.

17., 18., 19., 20. kérdésre nincs válasz.[123]

21. A jobbágyok panaszképp előadják, hogy az uradalmi tiszt úgy adta ki a kötelezettségüket, hogy egy ember egy nap alatt háromnegyed öl[124] fát vágjon fel, de ha valaki nem tud háromnegyed ölet felvágni, akkor annak csak fél nap robotot számítanak; a többi, ezen kérdésben említett személy ellen nincs semmi panaszuk.[125]
22. Nem jelentettek ilyen panaszt korábban.[126]

23., 24., 25. kérdésre nincs semmi válasz.[127]

26. és 27. A község határában 770 7/32 hold első osztályú szántóföld van.
27. Az ezen osztályba tartozó földeknél 1100 négyszögöl tesz ki egy holdat.
28. Mivel a 26. pontban említett 770 hold földnek csak a felét szokták bevetni – ezt úgy kell érteni, hogy a területet felosztották és az említett rész 385 holdat tett ki – , ennek a területnek egy holdján négy mérő gabona évente  … mérőt terem, azaz összesen 1540 mérőt.[128]

30., 31. és 32. A község határában 324 kaszás rét van, amelynek a földje második osztályba sorolást érdemel; ezen osztályba tartozó rétnél 900 négyszögöl tesz ki egy holdat.

33. Az előbb mondott kaszló 324 szekér szénát terem. Sarjúból azonban, amely nem is minden évben terem, 63 szekérnyit kaszálnak.
34. Az urbáriumban megszabott robotnapok és ajándékok a telkek arányában vannak megállapítva.
35. Ezen a helyen nincsenek szőlők.

36-44. kérdésre nincs semmi válasz.[129]

45. A legelő 150 álllat eltartására elegendő.
46. Lovak, ökrök, tehenek és borjak eltartására szolgál a legelő.
47. A legelő harmadosztályú föld.
48. Nincs közös föld.[130]

49.57. kérdésre nincs semmi válasz.[131]

58. és 59. A jobbágyok a határhoz tartozó erdőből ingyen szerezhetnek fát.[132]
59. Tüzifát – melyre mindig nagy szükségük van – és épületfának való fát télen vághatnak ki, kizárólag a helyi uradalomnak benyújtandó közlés után.[133]
60. és 62. Az erdő, melyet második osztályba soroltak, az uradalom rendelkezése[134] alá tartozik, ezért az uradalom nem is hanyagolja el az erdőművelést.
61. Közös tulajdonban lévő erdő, mely egyedül az itteni jobbágyokhoz tartozna, itt nincs, ezért
62. kérdésre nincs semmi válasz.[135]
63. A katonákat mindig ellátják tüzifával.
64. és 67. A római katolikus plébános és iskolamester itt, a községben lakik, de mivel néhány szegény mesteremberen és uradalmi szolgán kívül a tehetősebb jobbágyok mind reformátusok, ők sem a lébánosnak, sem az iskolamesternek nem szolgálnak tüzifával; saját lelkészüknek azonban minden olyan jobbágy, akinek igásállata van, egy szekér fát – a mondott fajta fából – köteles adni, szükség szerint.[136]
65. Mindenképpen kötelesek fát szállítani az uradalomnak.[137]

69-73. Az uradalmi erdőből való fa kivágására és elszállítására – az úrbéri szerződésben meghatározott módon – engedélyük van; Pécsre szállítanak fát, ez nyáron és jó utak esetén egy napot, télen viszont, és ha rosszak az utak, másfél napot vesz igénybe, oda- és visszautat is számítva; a szállított fa mennyisége a telkek nagyságával arányos.[138]

74. Nem vesznek pénzért fát, hanem az uradalomtól ingyen jutnak hozzá.
75. és 76. kérdésre nincs semmi válasz.[139]
76. Az uradalomtól ingyen szerzett fából mind a katonaságot, mind a lelkészt ellátják tüzifával.
77. Mind épületfához, mind tüzifához ingyen jutnak hozzá, semmiféle fát nem adnak el.
78. A jobbágyoknak nincs lehetőségük fuvarozással pénzt keresni.[140]

80-84. kérdésre nincs semmi válasz.[141]

85. és 86. A fogatok állítása a házak rendjében történik, arányosan elosztva.
86. A parasztok saját termékeiket nem adják el sehol, ők maguk elfogyasztják azokat.

88-93. kérdésre nincs semmi válasz.[142]

94. A községben nincsenek malmok.

95-101. kérdésre nincs semmi válasz.[143]

102. A községre 103 dica adót vetettek ki.
103. Minden egyes adózó jobbágynak van könyvecskéje.
104. és 105. Azt az adóösszeget fizetik a jobbágyok, amelyet az uradalom számvevősége bolettában kirótt; ezt negyedévről negyedévre rendben kifizetik, így senkinek nincs hátralékja.[144]

106., 107. és 108. A parasztok a házaikat részben fából, részben összetömörített földből készítik, ezekben laknak; mielőtt a kegyes királyi rendelet megjelent, fából készült házaik voltak, az építőanyagot ingyen kapják.

109. és 110. A falu síkságon fekszik, amelyben a kiöntések gyakran tesznek kárt.
110. A parasztoknak vannak kertjeik, a ház mögött, a zöldségek számára.
111. Három éven felüli lovakból van harminc ló és két kanca.
112. A megyei csődört[145] nem használják.

114., 115. és 116. kérdésre nincs semmi válasz. [146]

117. A parasztoknak van 40 három éven felüli ökrük, 10 tinójuk, 20 tehenük.
118. A községben juhokat és kecskéket nem tartanak, van viszont itt 50 disznó.
119. Itt 12 méhkas van.

120-124. A parasztoknak a lovak, az ökrök és a disznók tartása hozza a legnagyobb hasznot, ugyanakkor ezekre kevés igyekezetet fordítanak; ezen állatok tartásában senki sem akadályozza őket; az állataikat a pécsi, siklósi és szigetvári[147] vásárokon veszik, darabját 15, 18, 20, 25, és 30 forintért.

125., 126. A parasztoknak sem nyáron, sem télen nincs elég takarmányuk az állatok számára,  és arra kényszerülnek, hogy állataikat kevéssel a mondott ár alatt adják el.

127-130. Nincsenek a parasztok között kereskedők.[148]

131. Sem mester, sem kalmár, sem bérlő nincs a parasztok között.[149]
132. Mivel nincsenek ilyenek, nem is teljesítenek semmiféle kötelezettséget.[150]
133. A határban csak a mocsaras területek üresek, terméketlenek; ha ezekről a vizet csatorába vezetnék, ezek termékenyek lennének.
134. és 135. A parasztok az urbáriumban meghatározottakon kívül semmit sem adnak.
135. A parasztok hosszú fuvart teljesítenek Mohacs[151] mezővárosig és Villány községig.
136. A hosszú fuvar tekintetében nincs semmi rendszer, hanem az urbárium és a kegyes királyi rendelkezések értelmében állítanak fuvart.
137. A római katolikus plébános és a normalis iskola mestere iránt semmiféle kötelezettséget nem teljesítenek, a lelkésznek azonban minden egyes házaspár ad 3 dénárt, három oktály búzát, ezenkívül minden jobbágy egy szekér tüzifát és egy sódart [152]ad, közösen adnak 16 mérő zabot és nyolc szekér szénát, két holdat pedig bevetnek gabonával, továbbá a kántornak adnak készpénzben 15 forint 10 dénárt, búzából 19 kilát és három oktályt, két szekér szénát és 12 szekér tüzifát; az imaház építéséhez és javításához kézi munkával járulnak hozzá, pénzt azonban ehhez nem adnak; egyházszolga itt nincs, tehát ennek semmit sem adnak.
138. A katonaságot tüzifával és lóporcióval látják el, a nemes vármegye kirovása szerint.

140-145. A közutak és a hidak készítéséhez és javításához, a folyóvizek tisztogatásához az egyes községek lakóinak mennyiségével és a községek gazdagságával[153] arányosan kézi munkával járulnak hozzá; erről az alispán úrnak jelentést tesznek, a szolgabíró úr és az esküdt úr által végzett kivizsgálás szerint.

148. és 149. A bíró mentességet kap a porcionális adótól, amelyetz a többi jobbágy teljesít helyette, az esküdteknek azonban semmiféle mentességük nincs; a jegyző kap 10 forintot készpénzben, 8 mérő búzát, két oktály borsót, 30 fej káposztát, valamint két és fél öl tüzifát.
149. A katolikus jobbágyok gyermekeit a normalis iskola mestere tanítja, a reformátusok[154] gyermekeit azonban jelenleg a kántor tanítja, szemben a nemes vármegye rendelkezésével, melyet én, ők maguk és a község bírája is ismer.[155]
150. A jövevényekről és az idegenekről semmiféle gondoskodás nem történt.[156]
151. A bábának fáradozásaiért hetente 17 krajcárt és egy kenyeret adnak.

153-156. Egy vizsgát tett seborvos lakik Siklóson(?), azaz két mérföldnyire; a tolvajokról a megyei vagy az uradalmi  vezetőségnek tesznek jelentést; a körözvényeket mindenkinek tudomására hozzák; van létrájuk, kampójuk és vannak vödreik, és más, a tűz eloldására alkalmas eszközeik.[157]

157. A kilencedet a jobbágyok természetben teljesítik, ez 445 kéve búzát, 600 kéve rozsot, 180 kéve zabot tesz ki.[158]

158-162. A tizedet is természetben teljesítik a jobbágyok, de ezt a tisztelendő papság az uradalomnak árendába adta, a maguk között kötött szerződés szerint, ezért az uradalom egy összegben adja meg; a tized 445 kéve búzát, 600 kéve rozsot és 180 kéve zabot tesz ki.

163. és 164. Itt nincs hegyjog.[159]
164. és 166. Mivel itt nincs egy árva sem, itt az ő vagyonuk, bevételeik és az erről való számadás felől semmiféle gondoskodás nincs.[160]

 

10. Az idegenekről

Itt nincsenek idegenek.

 

11. A zsidókról

Zsidók nincsenek.

 

12. A cigányokról
13. és 2. A cigányok itt katolikus vallásúak; nyolcan vannak, házakban[161] laknak.
14. és 4. A cigányok 18 nap robotot teljsítenek, egy forint bért fizetnek, a porcionális adót kifizetik, továbbá a közutak javításához hozzájárulnak.
15. Ezen kívül semmit nem adnak.[162]
16. Ezek a cigányok nem kézművesek, sem nem muzsikusok, hanem a maguk keze munkájából élnek.
17. és 8. Nem látogatnak vásárokat, nem kereskednek lovakkal.[163]

9., 10., 11. és 12. A cigányoktól két gyermek lett elvéve és mestereknek tanulásra átadva, de ezek a gyermekek ismét visszamentek a szüleikhez; ezzel kapcsolatban a vármegyének semmiféle kiadása nem volt és az intézkedésnek nem is volt semmi haszna.

13. Ezek a gyermekek elfogattak és vagy mestereknek, vagy parasztoknak lettek nevelésre átadva.
14. és 15. A cigányokról évente kétszer, április végén és október végén készítenek táblázatos összeírást és erről jelentést tesznek a vármegyének.

 

13. A koldusokról

Koldusok itt nincsenek.

 

[1] Singillatim = egyenként, ti. az összes község leírása előtt volt egy rész a járásról.

[2] Vízjárta.

[3] Lúzsok

[4] Határhalmokkal.

[5] Nagycsány

[6] Értelemszerűen kiegészítve.

[7] Szó szerint: a szántóföldekhez viszonyítva.

[8] Itt szó szerint: „semmi”; a hamuzsírral és/vagy a salétromégetéssel kapcsolatos további kérdésekre nincs válasz

[9] Itt szó szerint: „semmi”; a hegyekkel, azok nevével, haszonvételével, az azokban lévő ásványokkal kapcsolatos kérdésekre nincs válasz.

[10] A latin szövegben magyarul!

[11] Bizonytalan fordítása a „merula” szónak; a Finály-szótár csak a „rigó” mellett csak „egy hal” megfelelést ismeri; „labrus merula” a wikipédia szerint „ajakoshal”, amely a sügérfélékhez tartozik.

[12] Itt szó szerint: „sohasem”; a malmokra vonatkozó kérdés után van szó a malom esetleges ártalmáról.

[13] Itt szó szerint: „semmi”; a madarászással kapcsolatos kérdés után az ez ügyben tett rendelkezésről és a madarak eladásáról kérdeznek.

[14]A községek neve a mai helyesírásuk, ill. mai nevük, közigazgatás hovatartozásuk szerint: Baranyahídvég, Sámod, Páprád, Besence, Nagycsány, (Kiscsány és Oszró községből 1934. óta) Csányoszró, Zaláta, Kemse, Piskó, Lúzsok, Vejti, Kisszentmárton, Hirics, Cún, Szaporca, Tésenfa, Drávacsepely, Kémes, Drávapiski, Adorjás.

[15] A táblázatokban feloldottam a rövidítéseket és értelemszerűen kihagytam az eredeti oldalak alján ill. tetején lévő „Latus”, „Translatum” szavakat, azaz az „átvitel”-t és „áthozat”-ot. A számadatok, összegek ellenőrzését nem tartottam feladatomnak.

[16] Szó szerint: „behoz”.

[17] Alapítványból(?).

[18] Olvashatatlan, valószínűleg tüzifa, vö. lejjebb az iskolamester járandóságainál

[19] Szó szerint: búzából 62 kilát, mely kitesz 2 forintjával (számolva)

[20] P-vel kezdődő nehezen olvasható szó, valószínűleg „perna”.

[21] Valószínűleg azért, mert a fuvart a lelkész intézte a hívek helyett vagy az ő szekerével, lovával történt a szállítás.

[22] Itt ismétlik!

[23] Szó szerint: a kenderföldről.

[24] Eredetileg ebbe a sorba semmit sem írtak, értelemszerű kiegészítés.

[25] Szó szerint: mind belsők, mind külsők esketéséért; akár a pár mindkét tagja falubeli, akár az egyikük más faluból jött.

[26] Református.

[27] Itt eredetileg: akatolikusok.

[28] Ld. fent.

[29] Ld. fent.

[30] Nagyboldogasszony napján, azaz augusztus 15-én

[31] Értelemszerű kiegészítés, itt eredetileg: „nincsenek” és „semmi”

[32] Valószínűleg a tizedet a püspöknek.

[33] Eredetileg ebbe a sorba nem írtak semmit, értelemszerű kiegészítés,

[34] Ez a sor utólag beszúrva.

[35] Értéke szerint (számításba véve, hogy a hozzá kapcsolódó munkát is számolták) valószínűleg boglyáról van szó (esetleg rudasról) , a „cumulus” szót ui. igen sok mértékegységre használták.

[36] Alapítványból (?)

[37] Itt is „akatolikusok”-at írtak, vö. fönt; a „jövedelem”szó nem szerepel, értelemszerű kiegészítés.

[38] Szó szerinti fordítás, valószínűleg inkább „kijelölve”..

[39] Értelemszerű kiegészítés.

[40] Itt eredetileg: „semmi”.

[41] Valószínűleg az idegen birtokosra vonatkozó kérdésre; itt eredetileg: „semmi”.

[42] Itt eredetileg: „semmi”.

[43] A foglyokról, börtönökről, őrző személyzetről, az ezeket érintő kimutatásokról való kérdésekre; itt eredetileg: „semmi”.

[44] Mivel a következő mondat egy sorral lejjebb lett írva, és itt a szó után valami helyet kihagytak, lehetséges, hogy itt egy szám lett volna (azaz azt tervezték, hogy majd később írják be), az erre vonatkozó kérdés ui. az úriszék gyakoriságáráról szól..

[45] Itt eredetileg: „semmi”; a vám- vagy révkiváltsággal, az ezekkel kapcsolatos kötelezettségekkel, vizsgálatokkal, az árszabásokkal, perekkel, a kül. jogállású nemesekkel stb kapcsolatos kérdések.

[46] Faber lignarius = ács, egyes esetekben az asztalost is így hívják.

[47] Azaz egyetlen mester.

[48] Nyersanyagot.

[49] Kissé szabad fordítás.

[50] Itt eredetileg: „nem”; a nyersanyag beszerzésére, árára, a beszerzés helyére, módjára vonatkozó kérdések.

[51] Otthon sem árul, nem jár vásárokra – vö. később –, búcsúkra, azaz csak megrendelésre dolgozik.

[52] Itt és a továbbiakban „quottam portionalem”, „quantam portionalem”.

[53] A szó eleje olvashatatlan, nagy valószínűséggel Kapronca, ma Koprivnica, Horvátország, Koprivničko-križevačka županija azaz Kapronca-Körös megye székhelye.

[54] Itt eredetileg: „nem tudja”.

[55] Áruikat.

[56] Siklós

[57] Valószínűleg a siklósi fazekascéhnek.

[58] Talán Körös; ma Križevci, Horvátország, Koprivničko-križevačka županija azaz Kapronca-Körös megye második legnagyobb városa.

[59] Értelemszerű kiegészítéssel, ui. itt több szó olvashatatlan volt.

[60] Szó szerint: Közülük mindegyik a saját házában lakik.

[61] Így, a latin szövegben magyarul!

[62] Olvashatatlan, „pla”-val kezdődő szó, vö. DictZone: planta = talp.

[63] Talán azonosítható: Csázma (a régi Csezmice), Čazma, ma Zagrebačka županija azaz Zágráb megye

[64] Szó szerint: semmit sem tud.

[65] Eredetileg: „Szigethianas, Attadienses, et Sellenses Nundinas frequentando.”

[66] Szó szerint: ebben a számban.

[67] Nem tudtam azonosítani.

[68]A szövegben így: Egenburg; valószínűleg Eggenburg, Ausztria, Alsó-Ausztria (Niederösterreich), esetleg a ma a stájeroszági Gráchoz tartozó Eggenberg.

[69] Ez után olvashatatlan rész; a mondat legnagyobb része át van írva.

[70] Napi bérért.

[71] Erről a mesterről más helyen nincs szó.

[72] Görögkeleti.

[73] Vagy szűrposztóval.

[74] Így, a latin szövegben ezzel a szóval.

[75] Itt a város latin nevének ragozott formája, „Græcii” szerepel; Graz, Ausztria, Stájerország (Steyer) székhelye, a Mura két partján.

[76] Eredetileg ½ helyett 3/6 volt.

[77] Itt egy pár szó olvashatatlan.

[78] Piskó.

[79] Bizonytalan olvasat, magyar elnevezése Regede, ma Bad Radkersburg, Ausztria, Stájerország (Steyer) délkeleti részén, az osztrák-szlovén határ ill. a Mura mellett.

[80] Ráckanizsa, Razkrižje, Szlovénia, a Pomurska azaz Muramenti régióban, közvetlenül a Mura mellett, a mai horvát-szlovén határ közelében.

[81] Itt kihagyott rész, valószínű kiegészítéssel.

[82] Esetleg: éjjel is járható, annyira jó az út.

[83] Bizonytalan olvasat, vö. fent.

[84] Értelemszerű kiegészítéssel.

[85] Eszék egykor Verőce vármegyéhez tartozott; Osijek, Horvátország, Osječko-baranjska županja azaz Eszék-Baranyai megye székhelye.

[86] Verőce a hajdani Verőce vármegye székhelye; Virovitica, Horvátország, Virovitica-podravska županja azaz Verőce-Drávamente megye székhelye.

[87] Eredetileg: „ad VEcclesienses, Essekienses, Veröczienses, et Sellenses Nundinas vadit.”

[88] Kissé szabad fordítás.

[89] Kiegészítéssel, mivel itt ez a szó olvashatatlan volt.

[90] Vajszlón. Ugyanígy használjék a továbbiakban is.

[91] Bóly; a másik két helységet a mai írásnak megvelelően írták.

[92] Értelemszerű kiegészítéssel.

[93] Kiegészítésekkel, mivel itt több szó olvashatatlan volt.

[94] Itt eredetileg: „semmit”.

[95] Ld. fent..

[96] itt eredetileg:”locumtenens”.

[97] Szó van olajról is, de azt talán másként számítják.

[98] A válaszban csak a község latin neve ragozva: Pecsvaradini.

[99] A község nevét a mai írása szerint adták meg.

[100] Stációkat; vö. lejjebb is.

[101] Ld. fent.

[102] Kissé szabad fordítás.

[103] Értelemszerű kiegészítéssel, eredetileg: „non dantur” = nem adatik, nincs.; a kérdésben a kvártélyok szabályos voltáról, ill. egy-egy községben lévő közös kvártélyházról kérdeznek.

[104] Valószínű értelemszerű kiegészítés, itt eredetileg: „semmi”.

[105] Valószínű értelemszerű kiegészítés, itt eredetileg:”a biztos úr tudja a legjobban”.

[106] Értelemszerű kiegészítés.

[107] Valószínű értelemszerű kiegészítés, itt eredetileg:”jóban”.

[108] Valószínű értelemszerű kiegészítéssel, a válasz eredetileg csak addig tart, hogy „tudna beszámolni”.

[109] Értsd: a beszállásolt katona a paraszttal együtt használja a lámpást, nincs a katonának külön világítóeszköze.

[110] Eredetileg a szénábal és a zabbal együtt.

[111] Bóly, ld, fent; valószínű értelemszerű kiegászítéssel.

[112] Értelemszerű kiegészítéssel.

[113] Beremend.

[114] Siklós.

[115] Túrony.

[116] Nagyharsány.

[117] Viszló. Valószínű, hogy elírás Vaiszlo helyett.

[118] Értelemszerű kiegészítéssel.

[119] Értelemszerű kiegészítéssel.

[120] Eredetileg a községek mennyiségét és minőségét említik.

[121] Szó szerint: örökös kötelezettséggel megkötöttek. A kérdés Taba István-féle fordításában a „szabadköltözésű vagy röghözkötött” kifejezés szerepel.

[122] Valószínű értelmezés több szótár átnézése után.

[123] Itt eredetileg: „semmi”. A földméréssel, ill. az azzal való megelégedettséggel kapcsolatos kérdések.

[124] Az „öl” szó betoldva.

[125] Valószínű értelemszerű kiegészítéssel; a kérdésben a földesurak, a katonaság, a hatóságok, a katonai biztosok, a papok, a tanítók, a a jegyzők,a  bírók, az esküdtek elleni esetleges pananaszról van szó.

[126] Értelemszerű kiegészítéssel; itt eredetileg: „nem”.

[127] Itt eredetileg: „semmi”. A kérdésben arról volt szó, hogy a panaszat hol, mikor nyújtották be, milyen válaszokat kaptak.

[128] Valószínű értelemszerű kiegészítéssel;.az „évente” után néhány szó olvashatatlan volt.

[129] Itt eredetileg: „semmi”. A szőlőkre és azokkal kapcsolatos jobbágyi szolgáltatásra vonatkoznak a kérdésrk.

[130] Értelemszerű kiegészítéssel, itt eredetileg csak „nem”.

[131] Értelemszerű kiegészítéssel, itt eredetileg csak „semmi”. A kérdések a közös földre, annak haszonvételére, a vele kapcsolatos elszámolásokra stb vonatkoznak.

[132] Szó szerint: „ingyen faizással élnek”

[133] Valószínű kiegészítéssel.

[134] Szó szerint: „joga”.

[135] Itt eredetileg „semmi”. A kérdés a közös erdő utáni kötelezettségről szól.

[136] Kissé szabad fordítás.

[137] Értelemszerű kiegészítéssel, itt eredetileg „mindenképpen”.

[138] Valószínű kiegészítéssel.

[139] Itt eredetileg „semmi”. A kérdések az esetleges favásárlás körülményeire vonatkoznak.

[140] Értelemszerű kiegészítéssel, itt eredetileg „nincs”.

[141] Itt eredetileg „semmi”. A kérdések a fuvarozás körülményeire vonatkoznak.

[142] Itt eredetileg „semmi”. A kérdések a termékek eladásának, szállításának körülményeire – az esetleges vámokra is – vonatkoznak.

[143] Itt eredetileg „semmi”. A kérdések a malmokra, a vizimalmokat hajtó patakokra vonatkoznak.

[144] Valószínű kiegészítéssel.

[145] Ti. lótenyésztés végett.

[146] Itt eredetileg „semmi”. A további kérdések is a megyei csődörre vonatkoznak.

[147] Itt eredetileg: „ex Vecclesiensibus (Quinque-Ecclesiensibus), Siklosiensibus, et Szigethanis Nundinis …”

[148] Itt eredetileg: „nem”.

[149] Valószínű kiegészítéssel, itt eredetileg: „semmi”.

[150] Valószínű kiegészítéssel, itt eredetileg: „nem”.

[151] Mohács.

[152] P-vel kezdődő nehezen olvasható szó, valószínűleg „perna”. Vö. a táblázattal.

[153] Eredetileg a községek mennyiségét és minőségét említik.

[154] Acatholicorum, vö. fent.

[155] Valószínű kiegészítéssel.Itt a „ratificata” = törvénybe iktat szó szerepel.

[156] Valószínű kiegészítéssel, itt eredetileg: „semmi”.

[157] Valószínű kiegészítésekkel, mivel itt sok olvashatatlan rész volt.

[158] Bizonytalan, mivel a számokat nehezen lehetett kiolvasni.

[159] Ez a sor utólag beszúrva.

[160] Kissé szabad fordítás.

[161] Azaz nem kunyhókban.

[162] Valószínű kiegészítéssel, itt eredetileg: „semmi”.

[163] Itt eredetileg „nem”.