Vajszló 1956 - Emlékezünk (Dani Lajos gyűjtése) 3. rész
2017. október 21. írta: Ormánsági História

Vajszló 1956 - Emlékezünk (Dani Lajos gyűjtése) 3. rész


A faluban plakátok jelennek meg, helybeliek írták. Ezek rendszer ellenesek voltak és személyeket is támadtak, főleg az egykori besúgókat. A párt és tanács vezetői megijedtek, mert fenyegető leveleket is kaptak. Van akinek a kapujára rakták fel. V.Gy. szerint a párttagok csemetéi tették, azok fenyegették az embereket akasztással.
Ebben a helyzetben a rendőrségnél is nagy a bizonytalanság. Fogarasi Lajos rendőr törzsőrmester, a párttitkár Perzsa István a gyűlés résztvevőihez fordul, hogy ne hagyjanak senkit bántani. Itt el is határozzák, hogy nemzetőrséget kell szervezni. Már előbb is szóba került, de döntő lökést adott az, hogy Török Ferenc tanácselnök végig járta a befolyásos embereket és kérte a nemzetőrség megalakítását mielőtt valakinek baja esne!


dani_lajos_ffeher_kep.png

Kép - Dani Lajos: az események és visszaemlékezések lejegyzője

Varga Gyula, Benke Pál, Pallag Sándor a megbeszélésen azt javasolják, hogy Pálfai József legyen a parancsnok, mert neki van tapasztalata. Ezt el is fogadják és megválasztják a nemzetőrség parancsnokának, de következő napon lemond a család befolyására. Ekkor Rózsahegyi Józsefet választják meg helyette, de ő még aznap lemond. Ekkor valaki megemlíti Teleki Jánost, hogy ő katona volt, Vejtiben őrsparancsnok, biztos jó lenne, ha vállalná.

Ő erre így emlékszik vissza: "24-én vagy 25-én este jöttek értem a Scheffer Károly, az Alkonyi és a Denke Gyula. A rendőr őrsparancsnokkal már beszéltek, hogy igen nagy a rendetlenség a faluban: isznak, verekszenek, fenyegetőznek. Az őrsparancsnok panaszkodott, hogy nem tud rendet tartani, mert a rendőrök nem fogadnak szót, szétszéledtek. Az őrsparancsnok mondta azt is, hogy ha tudnak olyan embert, aki az őrsöt el tudná vezetni, javasoljanak. Scheffer mondta: Az én szőlő szomszédom el tudná vezetni. Nem szívesen vállaltam, de hát kértek. Elmentünk a Szűcs házba és mondtam a parancsnoknak én ki vagyok, ő azt mondta szívesen átadja, mert neki nem engedelmeskednek. Mondta, hogy csináljak rendet, ha tudok. Azt hiszem két puska volt ott, a többit rendőrök haza vitték. 


Én ismertem a községet, sok olyan fiatalember volt, akik alattam vagy velem szolgáltak. Nyolc-tíz embert behívtam, hogy segítsenek, mert veszélyben a van a község és a lakosság biztonsága. Mondtam, hogy nagy a zűzzavar, a kocsmában verekednek, ezt meg kell szüntetni. A vadászoktól összeszedtük a fegyvert, lőszert, hogy legyen a járőrnek fegyvere. Kettesével, hármasával mentek járőrbe.
Utasítottam kettőt, menjenek a kocsmába és küldjék haza az embereket a kocsmát pedig zárják be. Négy vagy öt járőr az utcákat ellenőrizte. Arra is kaptak utsítást, hogy ellenőrizzék a kommunisták házát és ne hagyják őket bántani. (K.E., B.L.,B.) Rend is lett a faluban nem bántottak senkit. Mikor mondták, hogy az oroszok Pellérden vannak, az őrsparancsnoknak visszaadtam a megbízást." (13)
A gyűlésen valaki felvetette, hogy a polgárőrségnek fegyvert kell és azt a mailáthi őrsről kellene kérni. Senkit nem bíztak meg ezzel, de a hír kiszivárgott és fiatalok lementek az őrsre tárgyalni. (Váczi Gy., Váczi L.,Józsa I.)
Az őrsparancsnok azt mondta, ad fegyvert, ha utasítást kap rá. A fiatalok viszont követelőztek és utasítás nélkül is adott ki néhányat, melyek a rendőrségre kerültek és ott is maradtak. Az erdészeti gyűlés után zetorral mentek le a fegyverekért.
A vajszlóiak vidékre is kijártak gyűléseket tartani. Ezt később a megtorlások idején a vádpontok között is szerepeltetik. Varga Gy. ellen is ezt volt az egyik vádpont, hogy Hiricsen lázított. A párttitkár (Gotthárd) nem adott igazolást arról, hogy ő nem volt ott (Páprádon volt az Alkonyival), de a Varga Ernő igazolta. Váczi Gyula a Szabó rendőrrel járta motoron a környéket (Vejti, Hirics, Kisszentmárton).
A vonatok nem mentek, ezrét a közelebbi munkahelyekre (Kémes, Sellye) kerékpárral járnak dolgozni. Mikor a sztrájk elkezdődött, akkor is sokan benéztek a munkahelyükre. Vajszlón az iskola nevelői kimaradtak az eseményekből, de vidéki kollégák aktív szereplők voltak. Bocz András (Zaláta), Kálóczi László (Piskó), Sebők Károly (Hirics). Mikor Kálóczi László bejött a vajszlói iskolához és mondta, hogy cselekedni kell azt válaszolták neki: Mi van veled? Tegnap még kommunista voltál!
A földművesek viszont nem sztrájkoltak, hanem dolgoztak a jövő évi kenyérért. Érdekes volt a hozzáállásuk, hogy ne kelljen beszolgáltatnia búzájukat. Inkább mind elvetették és így 1957-ben dupla lett a termés. (14)
Más pártok alakítása is szóba került. Elsősorban a Kisgazda Pártot kezdik szervezni Baranyahídvégen. (15)
Amikor november 4-e után az orosz csapatok bevonultak az országba, itt még hónapokig tart a rendőrség újjászervezése, az "ellenforradalomárok" feltérképezése, majd begyűjtése. Erre februárban kerül sor. Vajszlóról 5 embert visznek el: Alkonyi Béla állatorvos, Kovács (Hesz) Lajos, Papp József cukrász, Teleki János volt nemzetőr parancsnok, Váczi Gyula.
"Éjszaka jött a Szabó rendőr , verte az ablakot. Házkutatást csináltak, mindent feltúrtak a szekrényekből is mindent kidobáltak. Bevittek az őrsre ötünket. Innen teherautóval Sellyére szállítottak, ott gumibottal vertek. A Papp cukrász kiabált, hogy ne verjék a fájós lábát, de hiába. Főleg Farkas Miklós hadnagy igen goromba, nekem ugrott és pofon ütött. Aki engem ütött, úgy verte a bőrkabátom, hogy csak úgy csattogott, de engem nem ért az ütés.
Otthon vártak, hogy hazamegyek, mert azt mondták mikor elvittek, hogy haza mehetek. Csak reggel jöttek keresni, de akkor mondták, hogy már Sellyén vagyunk, mikor odaértek azt mondták, hogy már Pécsen vagyunk, de ez nem volt igaz, mert hallották a beszédünket.
Másnap többedmagunkkal vittek Pécsre a rendőrkapitányságra. Ott katonai ágyakon aludtunk egy nagy szobában nagyon sokan. Egy nap múlva teherautóval Kistarcsára szállítottak, és ott voltam hat hétig. Húsvét első napján reggel értem haza.
Ott egyszer hívattak az irodába és azt mondták: maga nem csinált semmit, a falu érdekében cselekedett, elmehet haza. Állítólag a vajszlói tanárok írtak levelet, hogy nem csináltam semmit. Amikor hazajöttem, két évig még jelentkezni kellett a rendőrségen és esténként is jöttek ellenőrizni, verték az ablakot." (16)

A zárójelben szereplő számok az alábbi személyekre, illetve eseményekre utalnak:

1. A párt által megbízott informátorok
2. Kitelepítettek
3. Kitelepítettek
4. Horváth Bognár
5. Váczi Gyula szervező megzsarolása
6. Nagy Simon János megzsarolása
7. Uri Lászlóné
8. Varga Gyula tanár
9. Varga Gyula tanár
10. Jancsár Sándor elmondása
11. Rozsnyai Lajos, Sztancsek Pál - autóbusz kalauz, sofőr
12. Hári László a Gépállomás vontatóvezetője
13. Teleki János egykori határőr, a Nemzetőrség parancsnoka
14. Kántor Simon Sándor gazdálkodó
15. Varga Gyula visszaemlékezése
16. Teleki János visszaemlékezése

A bejegyzés trackback címe:

https://ormansagihistoria.blog.hu/api/trackback/id/tr3013047670

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása