Történelmet írtak azon dokumentumok, levelek írói, akik írásba foglalták gondolataikat egykoron. Ezen levél több mint nyolcvan esztendeje született, s az kutakodó utókor számára számos érdekesség tudható meg Zalátáról.
Milyen volt az élet a faluban 1934-ben? Egy emberöltő alatt a gyülekezett egyharmadát elveszítette - kiállt fel a tiszteletes, s a gyülekezet komor jövőt is sejti, melynek egyik oka az egykézés .
Megtudhatjuk, mi lett a sorsa az Amerikába kivándoroltakkal, milyen foglalkozást űznek a Pestre elvándoroltak, a biklát hordják-e még, s mily öltözködési divat uralkodott, a nazarénizmust hányan követik még. Zaláta a magyarság utolsó őrhelye; szorgalmas lakóinak gazdálkodásáról ugyanúgy szolgáltat értékes információkat, mint templomba járási szokásaikról.
Kép: Czere Horváth János tiszteletes
Nagytiszteletű Esperes Úr!
Alulírott 533/1934. sz. rendelkezése értelmében az egyke ügyében a kérdőpontokra válaszolva tisztelettel közlöm az alábbiakat:
1., Zaláta község a Dráva folyó mellékén fekszik, közel a trianoni határhoz. Jelentőségét emeli az a tény, hogy a magyarság utolsó őrhelye, mert utána más horvát lakosú falvak következnek.
1786-ban alakult anyaegyházzá, azelőtt több mint félszázadon át Sellyéhez tartozott. 1786-ban a lélekszám körülbelül 500 volt, 1879-ben 665, 1893-ban 687, 1903-ban 615, 1908-ban 560, 1926-ban 537, az 1930. évi népszámláláskor 438 s ugyanekkor Zaláta község lélekszáma a nem ref. vallásúakkal együtt 766 volt. 1933. évi december hó 31-én a zalátai ref. gyülekezet lélekszáma 419-re apadt, az állandó egyke miatt. Tehát az utóbbi 40 esztendő alatt a gyülekezet lélekszáma 268 lélekkel fogyott, ami 6 -7 lélek évi átlagnak felel meg. Egy emberöltő alatt a gyülekezet 1/3-a elfogyott.
Ma még nincsenek lakó nélküli házak, de – ha az egykés állapot állandósul – könnyű megjósolni a zalátai gyülekezet szomorú jövendőjét: 30 év múlva csak 200 református lesz Zalátán! Oka: a nép lelkébe belegyökerezedzett több gyermektől való írtózat, hogy a vagyon csak egy kézben maradjon. „Angyalcsinálásról” is hallottam, sőt azt is suttogták, hogy néhány fiatalasszonyt ezért kellett eltemetni. Az pedig pozitív dolog, hogy Rákóczi Ferencné róm. k. vallású volt zalátai lakós jelenleg emiatt börtönbüntetését tölti ki, mivel rábizonyult az „angyalcsinálás”.
Eddig három püspöklátogatás volt Zalátán: 1817-ben, 1886-ban és 1921-ben. A templom 1831—34-ig épült s legutóbb 1929-ben lett alaposan tatarozva. U. ekkor teljesen új toronytető lépült, a templom köré pedig díszes, erős vaskerítés készült. A paplak 1845-ben épült. 1928-ban új ajtókkal és ablakokkal lett ellátva. Az iskola 1929-ben épült fel állami segéllyel és 5.000 pengő törlesztéses államkölcsönnel. Sajnos, a rossz gazdasági viszonyok következtében a részleteket nem tudjuk fizetni, mivel a kivetett egyházi adók nagyobb része nem folyik be az egyházpénztárba.Zalátán értelmes nép lakik.
De a világháború ott is éreztette erkölcsromboló hatását. Még a régi ormánysági viseletüket is levetették és csupán farsangi maskarának használják. A férfiak nagyobb része elszokott a templomtól. Az úrvacsorával sem élnek úgy, mint régen. – A háború utáni évtizedben nagy megrázkódtatáson ment át a gyülekezet. Tömegesen elhagyták hívei az egyházi adófizetés miatt. Vasárnap üres volt a templom s úgy látszott, hogy a zalátai ref. egyház meg fog semmisülni. De Isten megmutatta hatalmát s az eltévedtek 1 -2 kivételéve most már mind visszatértek és minden téren az örvendetes javulás mutatkozik.Az 1863-ban keletkezett nazarénizmus sem tud tovább terjeszkedni. Kb. 20 egyénből álló közösségük van, kik csaknem valamennyien idős özvegyasszonyok.Minden eszközt megragadunk a lelkek megmentése érdekében.
2., Németek még nincsenek Zalátán. Előőrseik Zalátától 10 km.-re: Vajszóig értek el.
3., A gazdasági és birtokviszonyok általában kielégítőek. Teljesen vagyontalan nincs. Az átlag földbirtok 8 k. hold. Minősége I. és II. oszt. szántó, 1/4 része rét és kaszáló. A reformátusság kezén van kereken 800 k. hold. Gabona kevés kerül eladásra, inkább állattenyésztéssel foglalkoznak. A lakosság anyagi helyzetén nagyon megérzik, hogy a horvátországi vásárokat nem látogathatja és hogy a határon nem léphet át. Emiatt a zalátaiaknak el kellett adniok a szlatinai szöllöjüket. Nemes gyümölcs kevés terem, de a városok távolsága miatt azt sem lehet értékesíteni.
4., Sellye a piacunk. Gabonát, állatot ott értékesítik, a gyümölcsöt nem lehet értékesíteni. Mindent olcsóbban lehet eladni, mint városok közelében.
5., Földhiány és éhség nincs. Jól gazdálkodnak. A nép szorgalmas. A szervezni akarás megvan minden emberben.
6., Télen szőnek. Saját készítésű alsóruhát hordanak, az idősebb nők pedig biklát is. Iparos kevés van, mert kevés kell s azok is inkább bevándoroltak. Megélhetésük szűkös. A ref. fiatalok közül senki nem ment ipari pályára. Inkább rendőrnek és villamoskalauznak mennek el Budapestre.
8., Az ipari pályáról az a véleményük, hogy csak annak való, akinek földje nincs. Német iparos nincs.
9., Az egykét a zalátaiak teljesen a birtok viszonyokkal magyarázzák. Azt mondják, hogy nem akarnak napszámosokat nevelni.
10., Az egyke a polgári házasság bevezetésével kezdődik Zalátán. Ház és birtok még nem került idegen kézre.
11., Munkálatlanul nem marad föld, mivel a szomszédos drávasztárai horvátok minden feles és harmados munkát, továbbá aratást elvállalnak.
12., Feles földet csak öregek adnak ki.
13., A világháború előtt négyen kimentek Amerikába, de haza jöttek: ketten egy év múlva, ketten 1933-ban.
14., Elvándorlás Budapestre történt. Rendőrnek, villamoskalauznak és házmesternek mentek el családi okok miatt.
15., A beszivárgás csekély mértékű, inkább csak a cselédek hullámzanak ide-oda.
16, 17, A lakosság régi és mostani száma lényeges változást nem mutat, mivel amennyivel a reformátusok száma apadt, a róm. k.-k száma annyival növekedett.
18, 19, A népi művészetből a szövés maradt meg, melyet némelyek a művészi tökélyre emeltek. A régi viseletet levetették és mindenben a mai urakat majmolják. Az urakat szemben szeretik és hizelegnek nekik, de munkájukat nem sokra becsülik és mindent anyagi oldaláról ítélnek meg. A népi nyelv él. (Pl.: „látitok”, „hallitok”, „öttök – káttok”, „réttya” = létra, zanóc stb.)
20., Az egykézésben – mint mindenben – egymást utánozzák.
21., Az öregek, főleg öreg asszonyok kezdtek zúgolódi a sok gyermek miatt.
22., S ők veszik rá a fiatal asszonyok egy részét az „angyalcsinálásra”.
23., Mással csináltatják.
24., Rákóczi Ferencné kenő asszony most tölti le büntetését. Állítólag Dr Lombos Ferenc sellyei orvos is gyakorolja, de nincs rábizonyítva.
25., A gyors pusztulás az iskolában látszik meg legjobban. Lesz olyan esztendő rövidesen, amikor egy I. oszt. ref. iskolás nem lesz. Családi élet, vőrendszer, erkölcsi légkör az egyházban kielégítő.
26, A menyecske dolgozik házi munkát és a mezőn is.
27, A több gyermekes anyákat megszólják.
28., Egy harmadszor szülő asszonyt: Kis Gál Jánosnét, az anyósa a háztól is elüldözte, de már megbékélt.
29., Meddő asszonyok miatt 4 gyermektelen házaspár van, pedig ők valamennyien szeretnének gyermeket, de nem lehet.
30., Degenerálódás nincs.
31, Az egészségi viszonyok megfelelőek. Tbc, lues nincs.
32, Lányok, menyecskék találka helyekre nem járnak.
33, A vallásos élet a nőknél jó, a férfiaknál nem kielégítő.
34, Vannak jó példát mutató, komoly életű keresztyének, akiket eleinte megszóltak, amiért templomba mindig eljártak, de mostmár dicsérik is őket.
35, A fényűzés ragályos betegség és sok nyomorúságnak az oka. Van olyan, aki inkább nem eszik, csakhogy ruhát vehessen. A kényelem-szeretet miatt is többen tönkre mentek és szűkölködnek.
36., Most már tudatában vannak annak, hogy fogynak, mivel alulírott lelkész sokat hangoztatja.
37, Mindegyik ártatlannak érzi és mondja magát ebben.
38, A hazájukat nagyon szeretik és büszkék magyarságukra.
39, Telepítésre nem alkalmas hely, mivel körül van véve káptalani és grófi nagybirtokokkal. A káptalani birtokból lehetne telepítésre kisajátítani, mivel tudomásom szerint kb. 500 holddal kevesebb vagyonváltsági földet adott le, mint kellett volna.
41., Nemzeti szempontból nem szükséges a telepítés, mivel tiszta magyarok laknak Zalátán.
42., Intenzívebb állattenyésztés és gyümölcstermelés talajbeli feltételei megvannak.
43., Lélekszám 1833-ban kb. 600 lehetett, de pontos adat nincs róla. Lélekszám 1933-ban 419 református, Zaláta összes lakossága 766.
44., Birtokviszonyok: a, földtelenek: 15; b, egy – két holdas: 10; c., 5 – 10 holdas? 50; 10 – 20 holdas: 25; e, 20 – 40 holdas: 4.
45., Házszám: 154. Kiürülő ház: 11. Egykés ház: 35.
46., Nagyobb kitérés a világháború utáni évtizedben volt, de már valamennyien visszatértek 1 -2 kivételével. Tehát a gyülekezet fogyása ebből nem magyarázható, hanem csak az egykéből.
Maradtam tiszteletem jelentése mellett
Zalátán, 1934. évi március hó 23-án
Czere Horváth János ref. lelkész
(A kiemelések tőlem -a szerk.)
Ez az anyag a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában található, Fülep Lajos hagyatékában.(Ms 4593/252. Református lelkészi hivataltól Zaláta :/: Baranya – vm :/:61/1934. szám.)
Kutatásai során Koloh Gábor akadt nyomára, akinek ezúton is köszönöm, hogy az átiratot rendelkezésemre bocsátotta.
