“Zaláta határának északi részén, a sellyei út mentén van a vár-domb nevű hely. A dombot vízfolyások vették körül, a szigetre hidakon lehetett bejutni. Kút is volt a dombon. A helyi hagyomány szerint a törököknek itt volt váruk. A dombon vélhetőleg a hódoltság idején kis erősség állhatott.”
(A Villányi-hegység és az Ormánság legendái - http://bit.ly/1O6ywFv)
Közel egy esztendeje már annak, hogy a zalátai históriákat kutatva megakadt a szemem a fenti, igencsak érdekes íráson, amiben a zalátai várról olvashattam. Egyéb írásos nyomát nem sikerült fellelnem, igaz nem azért mert nem lenének, hanem egyszerűen nem került utamba. Egészen mostanáig. Újfent tanúi lehetünk annak,hogy a piciny, mára alig háromszáz lelket számláló település történetében mekkora kincsek rejtőznek! Azért nem minden település büszkélkedhet azzal, hogy vára volt! Meg kell vallanom, hogy sok-sok szívemhez közel álló téma közül ez az egyik legkedvesebb. Az, hogy nemcsak legenda, hanem igencsak valóságos dolog ez a vár história, annak bizonyságáért még tovább kell kutatni.
A közelmúltban akadt meg figyelmem egy neves várkutató blogján (Dénes József), ahol a zalátai várról (is) olvashatóak érdekességek (http://bit.ly/1TZvBP7) :
Zaláta-Kápolna puszta
“Szulejmán szultán 1532-es magyarországi hadjárata során, Kőszeg felé vonultában, Siklós és Sellye között érintette Kápolna várát is. Dzselálzáde Musztafa keleties túlzásokkal így írt róla:
“Kapolna nevű erős vár, számos toronnyal és bástyával. Falának szilárdsága páratlan.”
Kápolnay Ferenc egyébként a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd királyok közti belháború idejének ismert szereplője volt. Talán az ő névadó kastélyát érintette a török szultáni serege hadjárata. Kápolna-puszta fekvése ismert, azonban a vár konkrét nyomait még nem ismerjük! Biztosat – helyszíni szemle hiányában – én sem tudok mondani.”
Ezen rövid írás létrehozásában segítségemre volt: a Dénes József várkutató, Hekler Tibor, Molnár Gyöngyi.
