
1761 Határvita Kemsével Pósa Mihály, kb. 55 éves csősz, kemsei, korábban zalátai és piskói lakos tanúvallomásában elmondta, hogy a Zehipuszta 1761-ig mindig Kemséhez tartozott. 1761. Szent Jakab hava (július) 10. napján a "czigonyal, hajórudakal és vas vellákal" felfegyverkezett zalátaiak a pécsi káptalan jobbágyai által lekaszált "sásot" elvitték a Zehi pusztáról. (BMU, Bólyi uradalom iratai. 110.cs. Endes.)
1767 Zaláta A vezetéknevekről ítélve a falú valamennyi lakója: magyar. Sok azonos vezetéknevű van, melyekből a családok helyi szétágazására következtethetünk. Pld. 7 Gaál-család 5 Kecze-család 8 Nagy-család 3 Joós-család Tovább: Vass, Bencze, Biró, Simon, Pontyos, Oszrói, Baricza, Varga, Botor, Simonics stb.
1871 Zaláta A lakosság jelentős része megtagadja a papi és tanítói fizetéseket azon a címen, hogy ők "nazarénusok" (Bm.L.alisp.ált. irt. 3791/1874, Laki j.)
1887 Zaláta Hatalmas tűzvész pusztít a községben. Leég: 40 ház, 46 gazdasági épület. (Bm. L. alisp..ált. irt 9934/887, Laki J.)
1887 Zaláta, elemi csapás A község minden terményét az orkán és az azt követő jégverés teljesen tönkretette. Sem kenyér, sem vetőmag nincs. (Bm.L.alisp..ált. irt 13125/887, Laki J.)
1917 Zaláta, csempészet A Szlavóniába irányuló nagy arányú terménycsempészet miatt Zalátán határrendőr-különítményt állítottak fel. (Bvm.Hiv.L.,1917.okt.4. 329.p. Nagy I.)
1952. junius, Kápolnapuszta, Közoktatás Az 1951/52-es tanévben az 1-8. osztályos kisiskola egyetlen tanulója sem iratkozott be a fakultatív hittanoktatásra. (BMT Müv.Oszt. Irattári Gyüjt.,Bárdi László)