Reformáció 500 - Az "igazi" Ormánság felfedezője: Jeremiás Sámuel
2017. augusztus 29. írta: Ormánsági História

Reformáció 500 - Az "igazi" Ormánság felfedezője: Jeremiás Sámuel

Az "igazi" Ormánság felfedezője: Jeremiás Sámuel

(1779.nov.1. Veszprém - 1843. szept.3. Vajszló)

19399287_673806326146153_4653228947184114561_n.jpgAz ősi civilizációt hordozó táj néhai lakói szűkebb hazájuk nyugati részét Ormánköznek vagy Ormánnak, keleti felét pedig Bőköznek nevezték.

Azok között a kívülről érkezett írástudók között, akik a Kémes alatti Laki-híd nyugati oldalán kezdődő vízivilágot tartották a hamisítatlan hagyományok hordozójának, a legelső volt Veszprémben, Jeremiás Péter és Keresztesy Sára gyermekeként 1779-ben született Jeremiás Sámuel.


Tanulmányait Veszprémben kezdte, a pápai Református Kollégiumban folytatta, majd hároméves balatonfüredi rektorkodás után 1800-ban "...a debreczeni virágzó Anyaiskolába" ment ismeretei elmélyítésére. A tehetséges diák Pápán a latin, Debrecenben a zsidó nyelvet oktatta segédtanítóként, de nem voltak professzori ambíciói, csak lelkész akart lenni. Debrecen után Lipcse, Jéna, Göttingen, Marburg egyetemeit látogatta, majd hazatérve megkezdte lelkészi szolgálatait. Előbb Végh Veresmarti Sámuel kecskeméti szuperintendens vette maga mellé segédlelkésznek, majd Vajszlón, Pátkán, Sárkeresztúron, Kölkeden lelkészkedett, és amikor 19 év múltán, 1825. június 1-én visszatért Vajszlóra, ott 1843-ban bekövetkezett haláláig nagy szeretettel vették körül a jó társalgónak ismert tudós lelkészt.


A kitűnő nyelvész hamar észrevette, hogy a siklósi járás Dráva menti részén, Vajszló mezővárosban és 22 községben "...a' Magyar fület sértő módon" bánnak az igékkel az emberek. A jelentőmód jelen idő egyes harmadik személyében például adja, mondja, látja helyett, adni, mondi, láti hangzik az ajkakon: eszi, teszi, veszi helyett pedig essze, tessze, vessze. Ennek a módnak a múlt idejét viszont hol megkettőztetik (tett-tevett, vett-vetett), hol pedig megrövidítik (futottam- futtam, ütöttem- üttem) stb.

19366054_673806352812817_7602130815044801109_n.jpg
Ő hívta fel először a figyelmet az "Ormán-sági" szók provinciális voltára, e tájnyelv jellegzetességeire és amikor kezébe került Tóbi Antal siklósi könyvkereskedő szójegyzéke (Tud. Gyűj. 1826. II. 38-55), akkor kiegészítette azt 152 olyan ormánsági szóval,"...melyek itt (valóban) kűűeletben vagynak." (Tud. Gyűjt. 1829. X. 63-72.)
Jeremiás Sámuel mentegette magát, hogy kútfők hiányában nem ismeri "...a Magyar Nemzet ezen sallangjának régebbi történetét" és nem tudja azt sem, hogy miért nevezik e tájat "Ormán Tartomány"-nak, de a szokatlan csengésű szavak őszinte érdeklődést ébresztettek benne e nép korabeli szokásai iránt.


A népéletre vonatkozó ismereteit "A köznép házasodásának módja Baranyában" című kéziratában rögzítve megküldte a Tudományos Gyűjtemény szerkesztőségének. Ez a tanulmány olyan ősi vonásait őrizte meg a patriarchális családokban alkalmazott párválasztásnak, a jellegzetes nőfoglalásnak, hogy már a szomszédos területek korabeli magyar népességét is "baromvételre" emlékeztette a foglaló ellenében szerzett női munkaerő megismerésének sokféle c. eremóniája. A kítűnő írást nem közölte a Tudományos Gyűjtemény szerkesztősége sem, hanem csak Hoffmann Tamás néprajztudós publikálta 1954-ben (Ethnographia, 1954. 517-529.), de az ormánsági társadalomképben csak további három évtized múlva foglalhatta el e nagyszerű dolgozat méltó helyét, amikor már levéltári források tömege erősítette Jeremiás Sámuel igazát.


Az ősi civilizáció fehérben járt, kálvinista népével együtt eltűnt már, de bizonyos, hogy "igazi" jellegzetességeit az Ormánköz őrizte legtovább a Dráva mentében. A Pécs-Siklós-Eszék piaci lehetőségei miatt kényelmesebb otthont építő, szebben öltöző, jobban táplálkozó bőköziek sokáig lenézték a Laki-híd nyugati oldalán megrekedt, szegényebb világot...

 

Dr. Kiss Z. Géza /kandidátus/
Megjelent: Dunántúli Napló 1989. január 20.

Irodalom: Jeremiás Sámuel a tudós lelkész

Vajszló, 2013

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ormansagihistoria.blog.hu/api/trackback/id/tr6012789144

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása