Az uralkodó 115 éve látogatott el Vajszlóra
Minap volt a centenáriuma, hogy Ferenc József uralkodó meghalt. A vajszlóiak emlékezetében még él az, hogy 1901 szeptemberében őfelsége megfordult itt a közelben tartott hadgyakorlat végett. Azelőtt 500 évvel járt utoljára uralkodó erre! A boldog békebeli időkben azért ez nagy esemény volt; az egész vármegye készült lázasan. A látogatás előtti esztendőben már épültek az utak, szépült a görcsönyi kastély. A látogatás körüli hangulatot még az is fokozta, hogy az egyik kémszolgálatot teljesítő léghajó elszabadult...
I.Ferenc József (1830. augusztus 18.- 1916. november 21) Osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, Ausztria császára, Magyarország és Csehország apostoli királya. 68 éven át uralkodott, ő volt a Habsburg monarchia leghosszabb ideig regnáló uralkodója.
"Az 1850-es és az 1860-as években Ausztria több alkalommal is katonai vereséget szenvedett. A hadvezetés és az uralkodó levonták azt a következtetést, hogy a hadsereget nemcsak technikailag kell fejleszteni, hanem gyakorolni kell a nagy létszámú csapatok mozgatását, a különböző fegyvernemek közötti összhang biztosítását. Erre szolgált a hadgyakorlat, amely háború alatt végrehajtandó, a valósághoz hasonló feladatot jelentő gyakorlat. Rendeltetése, hogy a vezérek, a tisztek és a legénység a terepviszonyoknak, a csapatok nagy létszámának, s a parancsok és jelentések szállítására szükséges időközök által előidézett súrlódásoknak tevékenységükre való befolyásával már béke idején megismerkedjenek. A nagy hadi erőknek gyors összpontosítását és az aránylag kis téren összegyűjtött embertömegnek és állatoknak fennakadás nélküli élelmezését is gyakorolják. /Révai Nagy Lexikon/
Ilyen nagygyakorlatra került sor az uralkodó részvételével 1901-ben a baranyai Görcsöny község térségében és központjával. Az előkészületek már 1900 szeptemberében megkezdődtek, Benyovszkyné görcsönyi kastélyát az uralkodó és a trónörökös szállására a bécsi Burgnak megfelelően átrendezte, a plébánia lakot, a román trónörökös részére rendezték be. Még a templom renoválása is megtörtént. /Pécsi Napló, 1901.09.26. 2-3., Pécsi Közlöny, 1901.09.26. 4./ Amikor az uralkodó megérkezett, 1901. szeptember 14-én, Görcsöny egy-két napig a Monarchia közepévé vált. Pellérden a külföldi katonai megfigyelők voltak elszállásolva. /Pécsi Közlöny, 1901.09.19. 2./ Az utakat a vármegye hozatta rendbe, Görcsöny erre az időre posta- és távíróvonalat, villanyvilágítást kapott.
A hadgyakorlat a Dráván való átkeléssel, ponton hídveréssel kezdődött, amelyet az „ellenség” igyekezett megakadályozni. A gyakorlaton a zágrábi 13. hadtest a 3. lovasdandárral megerősítve, a budapesti 4. hadtest, a 79. és 80. honvéd gyalogdandárral, valamint a 39. közös és a 81. 82. 83. és 84. honvéd gyalogos dandárral összesen kb. 50 000 fővel vett részt. /Pécsi Napló, 1901.09.15. 6-7./
A görcsönyi zárógyakorlat 18-án reggel elkezdődött, de a kitört felhőszakadás miatt, csak később fejezték be. A gyakorlatot a vezérkar az uralkodóval még Görcsönyben kiértékelte. /Pécsi Közlöny, 1901. 09. 19. 4./ "
Tegzes Ferenc (pecsidenar.hu)
Kép: A király és kíséretének visszatérése a gyakorlatról Dolnji-Miholjacra. (Vasárnapi Újság 1901. szeptemberi számából).
A gyakorlat bázisa Donji Miholjac volt, de a megeredt eső kissé átalakította a tervezet programot!
"A vajszlói térség azonban ezért került (terven kívül) az események sodrába, mert megduzzadt a Dráva vize, eláztak a partok, módosítani kellett az átkelés helyét. Így került a 4 méteres pontonhíd a hidászok javaslatára Moslavina és Vejti közé.
Az átkelés a 4. hadtest katonáinak és más egységeknek Vajszló alatt kellett volna megakadályozni. A csapatok, "fülsiketítő" zajt csapván" lőtték egymást, de az átkelést sikerült kierőszakolni. A visszavonuló egységek másnap a baksai erdő fölött kíséreltek meg egy ugyancsak sikertelen ellenállást...
A király szombaton, két óra hosszáig szemlélte szakadó esőben az átkelést, majd délután 2 órakor, lóháton érkezett Vajszlóra, ahol a 13. hadtest katonái gondoskodtak biztonságáról.
Érkezése óriási szenzáció volt, hiszen magyar király kereken 500 éve járt ezen a földön, amikor Zsigmond király Siklósról szabadult.
A hagyomány szerint a Fő teret megtöltő vajszlóiakat összekötőzött rudazókötelek tartották kordában. A fogadó bizottság élén Krasznay Mihály főszolgabíró és helyettese állott a körjegyző társaságában. Mögöttük várakoztak a község egyházi és világi vezetői (a két lelkész, a bíró, esküdtek, presbiterek.) Tőlük kissé oldalt toporogtak, a mester szárnyai alatt, az izgatott iskolások, hogy virággal, verssel köszöntség az uralkodót.
A Pécsi Napló híradása szerint őfelsége üdvözölte a község vezetőit és népét, majd a járás állapotáról hallgatta nagy megelégedéssel a főszolgabíró tájékoztatását. Ezután beszállta címerrel díszített, négylovas hintójába és kíséretével együtt Görcsönybe hajtatott, ahol díszebéddel várták.
Az uralkodó látogatásán kívül sok beszédre adott alkalmat Vajszlón a híradósok "kémszolgálatot teljesítő" három léghajója. Közülük a legnagyobb közvetlenül a főhadiszállás rendelkezésére állt, a 13. hadtest kötelékébe tartozó második léghajó a vajszlói legelőn szórakoztatta az érdeklődőket fel- és leszállásaival. A 4. hadtestnek úgy látszik a léghajóval sem volt szerencséje, mert az a szolgálatot teljesítő híradós tiszt váltásánál elszabadult, s csak órák múlva ért (baleset nélkül) földet."
(Kiss Z. Géza: Vajszló megújulása)
