Dani Lajos: Ki volt a „vajszlai kutya”?
2017. augusztus 29. írta: Ormánsági História

Dani Lajos: Ki volt a „vajszlai kutya”?

dani_lajos_ffeher_kep.pngHa valaki Vajszlón a római katolikus temetőben jár, a dombon felfelé haladva balról úgy 50 méterre a kaputól van két 19. századi síremlék. Az egyik közel 3 méter magas és egy alacsonyabb sírkőn a nevek azt jelzik, hogy az Unger család több tagjának is itt a végső nyughelye. Unger Edéné sz. Gyimóthy Berta meghalt életének 31. évében 1882. augusztus 12-én. Unger Ede körjegyző élt 62 évet. Meghalt 1896-ban. Legalul egy újnak tűnő bevésés: Unger Aurél 1877-1962.
Unger Aurél tehát jegyzői családból származott. Vezetéknevét kevesen ismerték, pedig Ormányságszerte mindenki ismerte. Mindenki csak Aurél bácsinak szólította. Ő pedig magát mindig csak így nevezte: „A vajszlai kutya”. A 19. században a falvak jegyzőit kutyáknak nevezték a földesurak, s főleg az uradalmak vezetői, mert a falvak jobbágyainak nevében írták kérelmeiket és képviselték érdekeiket. Nap, mint nap írták a kérvényeket az uradalmak önkényeskedésének orvoslására. Aurél bácsi azért is nevezte el saját magát vajszlai kutyának. Ha valahol megfordult mások is csak így emlegették. Ha egy faluban megjelent szájról szájra terjedt a hír:”Meggyűtt a vajszlai kutya”. Gyakran fordult meg hivatalokban, mert a polgárok ügyeit intézte. Elsősorban engedélyeket kocsmákhoz, üzletekhez.
Amíg az általa képviselt ügyet el nem intézte, addig nem hagyta el a hivatalt. Róla el lehetett mondani: ”Ha kidobták az ajtón visszament az ablakon.” Rámenősségére hamar rájöttek. Mikor meglátták a hivatalnokok már mondták egymásnak: „Intézzétek el az ügyét, mert ez addig úgy sem hagy bennünket nyugton.” Így azután Aurél bácsi a környék ügyeinek intézője lett és az ezért kapott pénzből éldegélt. „Sikereihez” hozzájárult származása és „úri” kapcsolatai. Én 1959-ben kerültem Vajszlóra. Aurél bácsit már annak előtte is többször láttam és sokat hallottam felőle. Vele szemben laktam albérletben és vasárnaponként gyakran átjött házigazdámékhoz. Öklével a hátát ütögette és mondta: ”Marcikám ma úgy döntöttem, hogy nálatok ebédölök.” Ő persze másokhoz is eljárt enni. Volt ahol előre megrendelte mit kíván enni, de sokszor csak hívatlanul is megjelent és asztalhoz ült, ha fogára való étel készült. 1960-ban szociális otthonba került. Ott is halt meg 1962-ben. Utolsó kívánsága az volt, hogyha meghal, akkor Vajszlón dobolják ki. Utolsó kívánságát a falu akkori vezetői nem teljesítették!
Vele kapcsolatban sok vidám mulatságos történet keringett és derültek rajta az emberek. Én a következő eseteket írom le: Aurél bácsinak volt egy „fényképezőgépe”. Ez tulajdonképpen egy nagy doboz volt és a hecc kedvéért ezt mindenhova cipelte magával. Vasúton, lakodalmakban és egyéb összejöveteleken sorba állította az asszonyokat, hogy képet csinál róluk. Mikor hosszú igazgatás, állítgatás után felkészültek a fotózásra Aurél bácsi odaállt a doboz mögé: „Figyelem!” –megnyomott egy gombot és erre egy meztelen női fenék nézett a társaságra. Erre persze mindenki nevetett. Aurél bácsit az ilyen viccek éltették! Persze ennek terjedt a híre és elfogytak a vállalkozók a fényképezésre.
Egyik alkalommal Aurél bácsinak Budapesten volt dolga. Az ügy intézése sokáig tartott és közben ráesteledett. Nem nagyon ismerte ki magát, de támadt egy ötlete. Egyik forgalmas helyen elkezdett kiabálni: „Nem kell kormányzó!”. Hamarosan egy csendőr bekísérte az őrsre, de nem volt már, aki foglalkozzon vele. Reggel előállították, hogy miért kiabálta, hogy nem kell kormányzó? Az ő meglepő válasza ez volt: „Mert már van!” Telefonon felhívták a vajszlói jegyzőséget. Azok igazolták és elmondták ki is ő. Rögtön el is engedték. Tettét azzal indokolta, hogy nem volt szállása és így legalább tudott valahol aludni!
/Dani Lajos: Szülőföldem - válogatott ormánysági történetek/

A bejegyzés trackback címe:

https://ormansagihistoria.blog.hu/api/trackback/id/tr6012788112

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása