A tragikus trianoni döntés után a Kárpát-medencében mintegy három és félezer emlékmű létesült a Nagy Háborúban elesettek emlékére, 1922. október 6-án avatták fel a Hősök szobrát Zalátán, ormán egy turullal. Az emlékmű a 20 hősi halottnak állított emléket. Az emlékmű Schiffer Vaiszló alkotása. A második világháborút követően az emlékműre újabb nevek kerültek. Őrizzük emléküket közösen!
Sajnos kevés információval áll rendelkezésemre a háborús hősök személyéről. Dr. Bonhardt Attila ezredes, a Hadtörténelmi Levélár és Irattár igazgatója az alábbi segítséget tudta nyújtani:
„Sajnálatos módon a M. Kir. Honvédség személyi nyilvántartásai a II. világháború alatt megsemmisültek. A háború után felállított új nyilvántartásokba csak azok kerültek be, akik túlélték a háborút és visszatérek Magyarországra.
A háborúban meghalt zalátaiakról a M. Kir. Honvédség veszteségi okmányai között lehetnek adatok. Azonban ez a mintegy 600 ezer veszteségi kartont tartalmazó nyilvántartás sem teljes, ugyanis azt a hadi események miatt csak 1944 szeptemberéig tudták pontosan vezetni. Az 1944 szeptembere után elesett, megsebesült, eltűnt vagy fogságba jutott katonák többségének neve már nem került bele ebbe a nyilvántartásba.
A fenti nyilvántartásokban való eredményes kereséshez ismerni kell az illető nevén kívül alábbi személyi adatait:születés hely, születési év és édesanyja neve.
A veszteségi adatbázisból a születési hely után keresve csak öt zalátai születésű katona került elő:
Szili Károly (Zaláta, 1914.09.23. – Szekeres Mária), honvéd, aki a m. kir. IV. légvédelmi tüzérosztály katonájaként 1944. november 27-én tűnt el Pécs körzetében,
Steiner Lajos (Zaláta, 1914.11.05. – Krausz Nelli) a 104/6. kisegítő munkásszázad munkaszolgálatosa meghalt 1942, november 22-én,
Kuhanek László (Zaláta, 1912.08.29. – Debreceni Ilona) honvéd, aki a m. kir. IV. utászzászlóalj katonájaként tűnt el 1943. január 16-án,
Mikó Sándor (Zaláta, 1905.09.18. – Szata Júlia) honvéd a 38. honv. gyalogezred katonájaként tűnt el 1944. július 17-én Bresztnél ,
Kolompár János (Zaláta, – Kolompár Rozália) 8/III. honvéd zászlóalj tagjaként 1943. január 14-én megsebesült.”
