Vajszló
A XVIII. századi latin nyelvű leírásából megismerhető az akkori település legfontosabb adatai: az egyházról, a földről, a mesteremberekről és sok minden másról.
A községről[1], mégpedig
1.Általánosságban
A falunak minden nyelven Vajszló a neve.
2.Tulajdonosa a méltóságos Kamara.
- A falu erdős és mocsaras síkságon fekszik.
- A falu területe nincs hitelesen felmérve.
- A határ fele vizes[2] és ezért hasznavehetetlen.
- Ez a határ Lusok[3] és Hirics község határától földhalmokkal [4] el van választva, a Nagy:Csány[5] felé eső részen azonban van egy bizonyos rész, amelynek a tulajdonjoga vitatott, elő is fordul, hogy ebből az irányból állatokat behajtanak.[6]
- A föld első osztályú.
- A rétek a határnak negyedannyi részét foglalják el, mint a szántóföldek.[7]
- Minthogy szőlő nincs, az semennyi részt nem foglal el, az erdők pedig kétszer akkora területet foglalnak el, mint a szántók.
- Az erdő mindenfelől ki van téve a szelek kártételének.
- Kiszáradt fa mindenütt előfordul.
- Épületfának alkalmas fák vannak az erdőben, hajó- vagy tutajépítésre valók azonban nincsenek.
- Nem kell félni tüzifa-hiánytól.
- Nem adnak el tüzifát.
- Nincs az erdőben bányafának alkalmas fa.
- Nem készítenek hamuzsírt.
17., 18., 19. Semmi válasz.[8]
20., 21. Nincsenek bokros, cserjés helyek.
- Egy házban többnyire egy család lakik.
23-27. Semmi válasz.[9]
- A legelők harmadosztályúak.
- 150 állatot tartanak el a legelők.
- A legelők mellett folyik egy patak.
- Ennek Gyöngyös Víz[10] a neve.
- Csuka és sügér[11] nevű halakat sokszor fognak benne.
- Nem adják el sehol a halakat.
- A patak mellett vadkacsák és szárcsák vannak.
- A patakon nincs malom.
- Mivel nincs malom, sohasem ártalmas.[12]
- Itt nincs sziksó.
- Itt nád nincs, de sás van.
- Nincs a patakon egy híd sem, amelyet a lakosok gondoznának, de van négy híd, melyre a földesúr visel gondot.
- Nincsenek kútjaik.
- Nincs madarászás.
- és 43. Semmi válasz.[13]
Az egyházi helyzetről
1.Van itt plébánia.
- Leányegyházai: Hidvégh, Sámod, Paprád, Besencze, Nagy Csany, Kiss:Csány, Oszró, Zalátha, Kemse, Piskó, Lusok, Vejti, Kiss Sz. Mártony, Hirics, Czuun, Szaporcza, Tésenfa, Csepely, Kémes, Piski, Aderjás községek.[14]
- Védnöke a méltóságos Magyar Királyi Udvari Kamara.
- A parókiának jobbágyai nincsenek.
- [15]
Bevétel |
forint |
krajcár |
Ingó vagyonban: ezen belül készpénzben |
51 |
25 |
18 mérő búza, mérőnként 45 krajcárral számolva |
13 |
30 |
18 mérő kukorica, mérőnként 45 krajcárral számolva |
13 |
30 |
6 akó bor, akónként 1 forint 30 krajcárral számolva |
9 |
- |
6 mérő rozs, mérőnként 30 krajcárral számolva |
3 |
- |
60 font vaj |
24 |
|
12 mérő zab, mérőnként 24 krajcárral számolva |
4 |
48 |
150 fej káposzta jelent [16] |
|
30 |
A Vidovics-féle kegyes hagyatékból[17] évente bevesz |
25 |
30 |
18 öl (… )[18] |
18 |
|
Ingatlan vagyonból: ezen belül a bevetett szántókból és a rétekből, mivel ezeknek a megmunkálása a plébánosra marad, a kiadások levonása után |
20 |
- |
Összesen: |
183 |
13 |
Stóla-bevétel nincs semmi, egyrészt mivel a katolikus hívek kizárólag szegény cigányok és uradalmi szolgák, másrészt mivel a 16 község lakói a helvét hitvallás hívei és semmit sem akarnak adni |
|
|
A lelkész bevételei |
|
|
Ingó vagyonból |
|
|
Készpénzben |
58 |
10 |
62 kila búza[19], kilánként 2 forinttal számolva |
124 |
- |
Sódarból[20] |
13 |
90 |
Tüzifából |
12 |
- |
Rozsból |
9 |
- |
Sóért és faggyúért |
4 |
- |
A gabonának a drávai malmokhoz való szállításáért számítanak[21] |
2 |
70 |
Ingó vagyonból[22] – lenből |
4 |
- |
Kenderből[23] |
|
|
Két hold földből, melyet minden évben bevetnek, kap bevételként – annak összes szükséges munkáival együtt |
15 |
- |
Kap egy szekér szénát, minden hozzá tartozó munkát is számítva |
16 |
- |
Összesen[24] |
153 |
70 |
Stóla-bevétel |
|
|
1.Keresztelésért nem kap semmit |
|
|
2.Temetésért |
|
56 |
3. Esketésért, mind itteniek, mind „idegenek” esetében [25] |
|
37 |
Más esperességhez tartozók esetében |
1 |
|
- A plébániához tartozik 527 katolikus, 446 helvét hitvallású[26] lélek.
- Ezek magyar nemzetiségűek.
- Római katolikusok és reformátusok.[27]
- Az anyaegyházban van 161 katolikus, 332 református.[28]
- A leányegyházakban van 366 katolikus, 114 református.[29]
- Az alesperes tisztelendő Georgius Keszthelyi úr.
12., 13. és 14. Az egyháznak a plébániától független jövedelme a perselypénzből kapott évi 10 forint.
- Mária mennybevétele napján[30]tartanak búcsút.
- és 17. A búcsú napján nincsenek vásárok, így nincs ezeknek semmi, bárkit illető jövedelmük sem.[31]
- A tized a püspököt illeti; negyed itt nincs; a tizenhatod a plébánosé.
- A tizedet természetben, és a tizenhatodot is így, természetben kellene adni, de a siklósi királyi ember (?) vonakodik attól, hogy ezt így kiadja neki[32]; a méhekből adandó tizenhatodot pénzben váltják meg.
- A méhekből való tizenhatod összesen 38 forintot tesz ki.
- Csodatévő szentkép itt nincs.
- A katolikusoknak van iskolamesterük, a helvét hitvallást követőknek kántoruk.
23.
Az iskolamester jövedelme[33] |
|
|
A méltóságos Kamarától, mint földesuruktól |
20 |
- |
20 mérő búza, mérőnként 45 krajcárral számolva |
15 |
|
4 mérő kukorica, mérőnként 45 krajcárral számolva[34] |
3 |
|
8 öl tüzifa, ölenként 1 forinttal számolva |
8 |
|
Egy boglya[35] széna értékében kap |
2 |
|
A Vidovics-féle kegyes hagyatékból[36] |
11 |
50 |
A plébániához tartozóktól kap |
3 |
- |
Összesen |
68 |
30 |
A reformátusok kántorának jövedelme[37] |
|
|
Készpénzben |
15 |
10 |
12 (?) kocsi tüzifát hordanak be |
6 |
30 |
13 kila és 3 oktály búza |
35 |
7(?) |
2 szekér széna kitesz |
4 |
|
Összesen |
64(?) |
14(?) |
Temetésért |
|
13 |
Búcsúztatásért |
|
40(?) |
- és 25. Az iskolamester a budai apácák által lett állíttatva[38], ő képes arra, hogy folyamodványokat írjon, de a jegyző azokat – mivel ez a kötelessége is – ingyen megfogalmazza; a református[39] kántort az esperes úr rendeli ki.
26-41. kérdésre nincs semmi válasz.[40]
A mágnásokról és nemesekről
- A községben a méltóságos Kamara a birtokos.
- kérdésre nincs semmi válasz.[41]
- Nem folyik úrbéri per.
- Mivel nem folyik ilyen per, nincs válasz.[42]
- Ez az uradalom nem rendelkezik pallosjoggal.
6., 7., 8., 9. kérdésre nincs semmi válasz.[43]
- Öt év óta nem tartottak itt úriszéket.
- Tartottak (?)[44] .
Semilyen hivatalos eljárás nincs a birtokos ellen.
12-28. kérdésre nincs semmi válasz.[45]
A kiváltságos mezővárosokról
Az egész Vajszlói uradalomban nincs mezőváros.
A mesteremberekről
- és 2. Van egy szabó, két fazekas, egy kádár, egy ács[46], egy csizmadia.
- A szabó Joannes Kramarovics, közepes mester.
4-9. Ez a mester a közösségnek hasznos; ez a szám [47] ebben a faluban elegendő; a mester azonban meglehetősen szegényen él; sem inasa, sem legénye nincs; a szükséges szerszámokkal el van látva; sok anyagot[48] nem tart, amennyi van, a megrendelőinek elegendő.[49]
- és 11. Nem vásárol nyersanyagot.[50]
- és 13. Áruit nem adja el sehol.[51]
- és 15. A mester kizárólag mesterségéből él, semmi más megélhetése nincs.
- Mestersége után az uradalomnak nem ad semmit, a vármegye pénztárába azonban bizonyos porcionális összeget[52] fizet.
17-20. A mester nem a haza fia, hanem a Horvát Királyságban fekvő …roncza[53] mezővárosból származik, ahol a mesterségét is tanulta. 20 évvel ezelőtt jött ide, Szigetvár mezőváros céhébe van beírva.
21-24. Nem tudja, hogy a céhnek van-e új privilégiumlevele, vannak-e tartozásai és vannak-e a céhben visszaélések.[54]
25-27. A mester a templomhoz tartozó házban lakik, ezért 12 forintot fizet; vásárokra nem jár.
1-15. Josephus Pajger és Martinus Scrobal(?) a két fazekas, mindketten közepes mesterek, a közösségnek hasznosak; ennyi mester itt elegendő; úgy-ahogy megélnek. Azt a nyersanyagot, amely a mesterségükhöz kell, a szomszédos Hídvég határában szerzik be, évente 60 dénárt fizetnek érte; termékeiket[55] mind itt helyben, mind a vásárokban és a búcsúkban szokták árulni; más megélhetésük nincs, kizárólag a mesterségükből élnek; sem inasuk, sem legényük nincs.
- Mesterségük után a nemes vármegye pénztárába fizetnek bizonyos porcionális összeget, az uradalomnak azonban nem fizetnek semmit.
17-24. Josephus Pajger Siklos[56] mezővárosból származik, tehát a haza fia, a mesterségét is ott tanulta; mivel céhbe nincs beírva, arról, hogy annak[57] vannak-e tartozásai, van-e új privilégiumlevele és vannak-e a céhben visszaélések, nem tud semmit. Martinus Scrobal ezzel szemben a Horvát Királyságban fekvő Krisovicza[58] helységből származik, a mesterségét is ott tanulta; ide négy évvel ezelőtt jött; céhbe nincs beírva, ezért arról, hogy annak vannak-e tartozásai, van-e új privilégiumlevele és vannak-e a céhben visszaélések, nem tud semmit. [59]
25-26. Mindketten s aját házukban laknak.[60].
27-28. Vásárokra és búcsúkra mind télen, mind nyáron járnak.
1-15. Nicolaus Vajlach (?) csizmadia közepes mester, a közösségnek hasznos, elegendő a községben egy mester, nehzen él, sem inasa, sem legénye nincs; a kordoványnak [61]nevezett bőrt Pécsett veszi, egy köteget 15 és 16 forintért; azt a bőrt pedig, amit talpnak[62] használ fel, egész darabban, 12 forintért veszi; az áruit többnyire vásárokon adja el; semmi más megélhetése nincs, csak a mesterségéből él.
- Mestersége után az uradalomnak semmit nem fizet, a nemes vármegye pénztárába egy bizonyos porcionális összeget fizet.
17-20.A mester nem a haza fia, hanem a nemes Körös vármegyében fekvő Csanyava[63] községben született, itt tanulta a mesterségét is, innen 8 évvel ezelőtt jött el; céhbe nincs beírva, ezért a
21-24. kérdésre semmit nem tud válaszolni.[64]
25-28. A templomhoz tartozó házban lakik évi 6 forintos bérért, a szigetvári, nagyatádi és sellyei vásárokra jár. [65]
1-15.Jacobus Haerczik (?) kádármester, inasa és legénye nincs, közepes mesterember, a közösségnek mindazonáltal hasznára van; ennyi mester[66] a községben elegendő; a szükséges nyersanyagokat helyben nem tudja beszerezni, hanem a közeli Bogdása községben, mégpedig egy fát egy aranyért vesz meg; minthogy semmi más megélhetése nincs, egyedül a mesterségéből – de elég nehezen – él; a termékeit helyben adja el.
16-19. A mesterség címén a nemes vármegye pénztárába bizonyos porcionális összeget fizet.
Az uradalomnak azonban nem fizet semmit; nem a haza fia, hanem az ausztriai Koglistorf[67] községből származik; mesterségét Egenburg[68] városában tanulta, innen 19 évvel ezelőtt jött Magyarországra.
20-24. Pécsett van céhbe befogadva, arról, hogy ennek van-e új privilégiumlevele vagy tartozásai vannak-e, vagy hogy a céhben vannak-e visszaélések, nem tud.
25-28. A kistótfalusi iskolamester házában lakik 7 forint[69] bérért; vásárokra nem jár.
1-16. Adamus Kolpegh (?) ácsmester, legény és inas nélkül dolgozik, a közösségnek hasznos; egy mester a községnek nem elegendő; közepesen él; a szükséges szerszámokkal el van látva; a nyersanyagokat ott szerzi be, ahol dolgozik; termékeit nem adja el, mivel napszámban[70] dolgozik; a mesterségéből él, amely után a vármegye pénztárába fizet egy bizonyos porcionális összeget, az uradalomnak azonban semmit sem.
17-24. A haza fia, Pécsváradról származik, a mesterséget Pécsett tanulta, ahol a céhbe is befogadták; arról nem tud, hogy ez a céh új privilégiumlevéllel rendelkezik-e, hogy vannak-e tartozásai, vagy a céhen belül vannak-e visszaélések.
25-28. A varga[71] házában lakik 8 forint bérért. Vásárokat nem látogat.
E helyen nincs semmiféle gyár.
- A kereskedelemről
1-2-3. A kereskedő neve Georgius Baics, görög nem egyesült[72] vallású.
- Posztóval, szűrrel[73], vassal, sóval, szalagokkal és karton[74] nevű anyaggal kereskedik.
- A kereskedő a vasat Grácban[75] veszi, mázsáját 80 forint 10 dénárért, a sót Pécsett*, mázsáját 3 forint 91½ dénárért[76], vagy Mohácson* 3 forint 81 … dénárért[77] veszi.
6-10. A kereskedő a vasat a Mura folyóig szekereken szállíttatja 9 forintért, majd a Mura és a Dráva folyón valamely folyami alkalmatossággal viszi Pisko[78] községig, mely ezen nemes Baranya vármegyében fekszik. A többi árut, amelyek mind kézzel gyártottak, Regede[79] szabad királyi városon keresztül hozza, ahol vám címén minden egyes kocsi áruért 10 krajcárt kell fizetni, Rácz-Kanisa[80] községben azonban egy mázsa áru[81] után harmincad címén 12 krajcárt kell fizetni. Mohácson és Pécsett azonban, ahonnan a sót hozza, semmi vámot nem kell fizetni.
11., 12., 13. Az előbb említett Mura és Dráva folyó partján van jó út, amelyen még az éjszakát is el lehet tölteni[82]; az érintett Reged[83] mellett azonban az áradások megrongálták az utat; ezt az utat gátakkal jobb állapotba lehetne hozni.
- és 15. Azon cikkek közül, melyeket a kereskedő árul, a posztót, szalagokat, kartont[84] Pesten gyártották és az országban készült festékkel színezték.
- A kereskedő az áruit a boltjában tudja raktározni.
17-20. Puskaporral nem kereskedik, így nincs ennek tárolására szolgáló külön raktára; a kereskedő nem társult más kereskedővel.
22., 23. és 24. A kereskedés mellett szabó mesterséget is folytat. Az uradalomtól megegyezés szerint bérelt egy házat, abban lakik, és miután a megállapított árendát kifizette, semmi más kötelezettsége a fennhatóság felé nincs.
25., 26., és 27. A környező községek számára hasznos az ő tehervállalása, mivel bizonyos porciót visel és az árenda összegét rendesen fizeti; áruit szabadon árusítja.[88]
28-31. A kreskedő rendben vezeti kereskedelmi könyveit, hiteles fontjai, rőfjei és egyéb mértékei vannak, ezeket csak évente egyszer ellenőrzik; tiltott dolgok árusításán eddig nem kapták rajta.
32., 33., 34. A kereskedő részben készpénzzel, részben váltóval[89] teljesíti fizetnivalóit; sóval is kereskedik, melynek fontját 4 ½ dénárért adja.
A szabadosokról
Itt szabadosok nincsenek.
A katonákról
- Az említett községben[90] nincsenek katonák.
- és 3. Bolly[91] mezővárosban, Szajk és Szederkény községekben van elszállásolva a Kinszki-ezred katonasága.
- Arról, hogy az előbb említett egységekben hány katona van, ezen járás szolgabíró ura tudja megmondani, mint ahogy azt az egyes egységek komisszariusa is megmondja.
- Az említett község lakói[92] a Szederkényben állomásozó katonaságnak adják a lovasporciót.
- Innen a legjobb időben 11 óra alatt odaérnek abba a községbe, ahova a lovasporciót adniuk kell; közepes időben ez az út egy napig, a legrosszabb időben másfél napig tart.[93]
- A költségek fedezése fejében semmit sem adnak.[94]
- A mondott községben[95] lakik a helyettes tiszt.[96]
- Minden egyes széna- és zab-porció a parasztnak a porció összegébe beleszámít.[97]
- Garzuly úr katonai biztossága alá tartoznak.
- Pécsváradon[98] van a katonai törzs.
- Nyomja[99] községben lakik a megyei biztos.
- Tud magyarul, németül, latinul.
- A futárok számára kijelült állomásokat[100] a katonai biztos tudja.
- A gyengélkedő katonák Pécsváradon vannak.[101]
- A korábbiakhoz hasonlóan a katonai biztosnak adják be a panaszokat, amelyeket ő a nemes vármegyének tartozik benyújtani.[102]
- Nincsenek katonai kvártélyok.[103]
- Az egységek szerződésben kijelölt helyén részben a parasztok telkein álló istállókban, részben a nemes vármegye által épített istállókban helyezték el a lovakat.
- A lóporciókat természetben adják az illető egységek szerződésben kijelölt helyére, havonta szállítják oda.
21.A bíró, vagy akadályoztatása esetén az esküdt adja át ezeket a porciókat.
- A saját katonai biztosuknak adják át.
- A katonai biztos kéthavonta elkészíti a számadást, ezt a nemes vármegyének beterjeszti, ezután ez bevételként(?) a megyei számtartó úr által bevételeztetik.
- Ott, ahol katonai lovak vannak, az istálló padlására vagy a csűrbe helyezik el a szénát, a zabot azonban maga a katona rakja el.
- Semmiféle raktár nincs.[104]
- A királyi biztos úr nagyon jól tudja, hogy vannak-e pótlékok.[105]
- Azokat vagy visszaviszik, vagy a következő hónapra átviszik.
- és 29. Nincsenek üres katonai épületek, nem is bérelnek épületeket.[106]
30., 31. Jó állapotban őrzik meg a házakat[107], ezt a szolgabíró úr vagy a katonai biztos úr ellenőrzi.
- és 33. Annak a járásnak a szolgabíró ura, amelyben a katonaság el van helyezve, és az egységek szerződésben kijelölt helyének katonai biztosa tudna arról beszámolni, hogy vannak-e a katonáknak gyermekeik, feleségük, hol vannak elhelyezve.[108]
- A katonának a paraszttal együtt van világítása.[109] Ágyneműjét azonban, mely két párnából, két lepedőből, egy pokrócból és egy szalmazsákból áll, – akárcsak a szénát és a zabot[110] – a jobbágyok adják, és azt minden hónapban váltják.
- A katona a földesuraság és a nemes vármegye közötti megállapodás szerint kapja a kenyeret, amely megállapodásban porciónként két krajcárt számítanak a kenyérre és az uradalom Bolly[111]mezővárosa teljesíti.
- A nemes vármegye beosztása szerint szolgáltatja a tüzifát mind télen, mind pedig nyáron
minden egyes község a katonáknak, az uradalom erdejéből.
- A katonai biztos tudna erről beszámolni, mivel az látja el az őrségben álló katonát fával, világítással, ágyneművel, szénával, szalmával, zabbal.[112]
- Minden egyes katonai biztos, aki az egységek szerződésben kijelölt helyén állomásozik, köteles minden szolgáltatást a falusiak könyvecskéjébe bevezetni.
- A házak sorrendje szerint osztják be a parasztokat a katonaság számára előfogat adására.
- A katonai előfogatok állításával kapcsolatban vannak meghatározott állomások.
- Beremeny[113] községtől Siklosig[114] fél stáció a távolság, Turony[115] községig pedig egy; Nagy Harsány[116] községtől Siklosig fél stáció, Turonyig egy egész, Siklos mezővárostól Viszloig[117] fél stáció távolság van megállapítva.
- és 43. Az előfogatokért meghatározott pénzt maga az a jobbágy kapja, aki a fogatot szolgáltatta.
- Az előfogatok állításának az a rendje, hogy a házak sorrendje szerint adják.
- Ha egy község nem elegendő a kívánt előfogatok kiállítására, akkor a szomszédos község jobbágyai ehhez hozzájárulnak.
- Az istállókat és a szállásokat a járási szolgabíró úr vagy a katonai biztos ellenőrzi.[118]
- A katonaszökevényt elfogják és a vármegyei igazságszolgáltatásnak átadják.
- Az egységek azokon a szerződésben kijelölt helyeken vannak, amelyeket a 3. kérdésre válaszolva már leírtunk; a természetbeli juttatások értékének megállapítása a nemes vármegye árszabása szerint történik.
- A parasztok kártérítése – amennyiben az, amit adtak, nagyobb értékű – sehogy nincs megoldva, így veszteséget szenvednek.[119]
- Újoncokat részben úgyállítanak, hogy a katonai toborzók fogadják őket, részben pedig – mivel úgynevezett megyei megajánlás történt – a nemes vármegye kirovása szerint, az egyes községek lakóinak mennyiségével és a községek gazdagságával[120] arányosan.
- A katonai biztosok kötelesek a szabadságos katonára felügyelni.
A parasztokról
- A községben 66 paraszt van.
- Mindannyiuknak a méltóságos Kamara a földesura.
- A parasztok röghöz kötöttek.[121]
- A parasztok az urbárium szerint szolgálnak.
- Minthogy nincs szerződés a parasztokkal, nem volt szükség annak jóváhagyására.
- A jobbágyoknak összesen 63 háza van.
- A község neve honi nyelven és latinul ki van írva egy táblára, a falu katonai száma, a 138 alá.
- A parasztok nagyobb vagy kisebb szűrbe, télen csizmába, bundába és gubába[122] öltöznek.
- Keresztelő és temetés alkalmával csak egy reggelit és egy ebédet adnak, esküvőkor azonban egyesek egy napig, mások két napig is ünnepelnek.
- A fegyvereket a parasztoktól elvették.
- A betiltott ünnepnapokon dolgoznak.
- Nincsenek visszaélésszerűen megtartott ünnepeik.
- A falu 32 11/32 úrbéri telket foglal magába.
- Négy féltelek van, nyolcadtelek nincs, van 30 zsellér és 20 házatlan zsellér.
- Az úrbéri szerződés a falu bírájánál van.
- Nincsenek a földek felmérve.
17., 18., 19., 20. kérdésre nincs válasz.[123]
- A jobbágyok panaszképp előadják, hogy az uradalmi tiszt úgy adta ki a kötelezettségüket, hogy egy ember egy nap alatt háromnegyed öl[124] fát vágjon fel, de ha valaki nem tud háromnegyed ölet felvágni, akkor annak csak fél nap robotot számítanak; a többi, ezen kérdésben említett személy ellen nincs semmi panaszuk.[125]
- Nem jelentettek ilyen panaszt korábban.[126]
23., 24., 25. kérdésre nincs semmi válasz.[127]
- és 27. A község határában 770 7/32 hold első osztályú szántóföld van.
- Az ezen osztályba tartozó földeknél 1100 négyszögöl tesz ki egy holdat.
- Mivel a 26. pontban említett 770 hold földnek csak a felét szokták bevetni – ezt úgy kell érteni, hogy a területet felosztották és az említett rész 385 holdat tett ki – , ennek a területnek egy holdján négy mérő gabona évente … mérőt terem, azaz összesen 1540 mérőt.[128]
30., 31. és 32. A község határában 324 kaszás rét van, amelynek a földje második osztályba sorolást érdemel; ezen osztályba tartozó rétnél 900 négyszögöl tesz ki egy holdat.
- Az előbb mondott kaszló 324 szekér szénát terem. Sarjúból azonban, amely nem is minden évben terem, 63 szekérnyit kaszálnak.
- Az urbáriumban megszabott robotnapok és ajándékok a telkek arányában vannak megállapítva.
- Ezen a helyen nincsenek szőlők.
36-44. kérdésre nincs semmi válasz.[129]
- A legelő 150 álllat eltartására elegendő.
- Lovak, ökrök, tehenek és borjak eltartására szolgál a legelő.
- A legelő harmadosztályú föld.
- Nincs közös föld.[130]
49.57. kérdésre nincs semmi válasz.[131]
- és 59. A jobbágyok a határhoz tartozó erdőből ingyen szerezhetnek fát.[132]
- Tüzifát – melyre mindig nagy szükségük van – és épületfának való fát télen vághatnak ki, kizárólag a helyi uradalomnak benyújtandó közlés után.[133]
- és 62. Az erdő, melyet második osztályba soroltak, az uradalom rendelkezése[134] alá tartozik, ezért az uradalom nem is hanyagolja el az erdőművelést.
- Közös tulajdonban lévő erdő, mely egyedül az itteni jobbágyokhoz tartozna, itt nincs, ezért
- kérdésre nincs semmi válasz.[135]
- A katonákat mindig ellátják tüzifával.
- és 67. A római katolikus plébános és iskolamester itt, a községben lakik, de mivel néhány szegény mesteremberen és uradalmi szolgán kívül a tehetősebb jobbágyok mind reformátusok, ők sem a lébánosnak, sem az iskolamesternek nem szolgálnak tüzifával; saját lelkészüknek azonban minden olyan jobbágy, akinek igásállata van, egy szekér fát – a mondott fajta fából – köteles adni, szükség szerint.[136]
- Mindenképpen kötelesek fát szállítani az uradalomnak.[137]
69-73. Az uradalmi erdőből való fa kivágására és elszállítására – az úrbéri szerződésben meghatározott módon – engedélyük van; Pécsre szállítanak fát, ez nyáron és jó utak esetén egy napot, télen viszont, és ha rosszak az utak, másfél napot vesz igénybe, oda- és visszautat is számítva; a szállított fa mennyisége a telkek nagyságával arányos.[138]
- Nem vesznek pénzért fát, hanem az uradalomtól ingyen jutnak hozzá.
- és 76. kérdésre nincs semmi válasz.[139]
- Az uradalomtól ingyen szerzett fából mind a katonaságot, mind a lelkészt ellátják tüzifával.
- Mind épületfához, mind tüzifához ingyen jutnak hozzá, semmiféle fát nem adnak el.
- A jobbágyoknak nincs lehetőségük fuvarozással pénzt keresni.[140]
80-84. kérdésre nincs semmi válasz.[141]
- és 86. A fogatok állítása a házak rendjében történik, arányosan elosztva.
- A parasztok saját termékeiket nem adják el sehol, ők maguk elfogyasztják azokat.
88-93. kérdésre nincs semmi válasz.[142]
- A községben nincsenek malmok.
95-101. kérdésre nincs semmi válasz.[143]
- A községre 103 dica adót vetettek ki.
- Minden egyes adózó jobbágynak van könyvecskéje.
- és 105. Azt az adóösszeget fizetik a jobbágyok, amelyet az uradalom számvevősége bolettában kirótt; ezt negyedévről negyedévre rendben kifizetik, így senkinek nincs hátralékja.[144]
106., 107. és 108. A parasztok a házaikat részben fából, részben összetömörített földből készítik, ezekben laknak; mielőtt a kegyes királyi rendelet megjelent, fából készült házaik voltak, az építőanyagot ingyen kapják.
- és 110. A falu síkságon fekszik, amelyben a kiöntések gyakran tesznek kárt.
- A parasztoknak vannak kertjeik, a ház mögött, a zöldségek számára.
- Három éven felüli lovakból van harminc ló és két kanca.
- A megyei csődört[145] nem használják.
114., 115. és 116. kérdésre nincs semmi válasz. [146]
- A parasztoknak van 40 három éven felüli ökrük, 10 tinójuk, 20 tehenük.
- A községben juhokat és kecskéket nem tartanak, van viszont itt 50 disznó.
- Itt 12 méhkas van.
120-124. A parasztoknak a lovak, az ökrök és a disznók tartása hozza a legnagyobb hasznot, ugyanakkor ezekre kevés igyekezetet fordítanak; ezen állatok tartásában senki sem akadályozza őket; az állataikat a pécsi, siklósi és szigetvári[147] vásárokon veszik, darabját 15, 18, 20, 25, és 30 forintért.
125., 126. A parasztoknak sem nyáron, sem télen nincs elég takarmányuk az állatok számára, és arra kényszerülnek, hogy állataikat kevéssel a mondott ár alatt adják el.
127-130. Nincsenek a parasztok között kereskedők.[148]
- Sem mester, sem kalmár, sem bérlő nincs a parasztok között.[149]
- Mivel nincsenek ilyenek, nem is teljesítenek semmiféle kötelezettséget.[150]
- A határban csak a mocsaras területek üresek, terméketlenek; ha ezekről a vizet csatorába vezetnék, ezek termékenyek lennének.
- és 135. A parasztok az urbáriumban meghatározottakon kívül semmit sem adnak.
- A parasztok hosszú fuvart teljesítenek Mohacs[151] mezővárosig és Villány községig.
- A hosszú fuvar tekintetében nincs semmi rendszer, hanem az urbárium és a kegyes királyi rendelkezések értelmében állítanak fuvart.
- A római katolikus plébános és a normalis iskola mestere iránt semmiféle kötelezettséget nem teljesítenek, a lelkésznek azonban minden egyes házaspár ad 3 dénárt, három oktály búzát, ezenkívül minden jobbágy egy szekér tüzifát és egy sódart [152]ad, közösen adnak 16 mérő zabot és nyolc szekér szénát, két holdat pedig bevetnek gabonával, továbbá a kántornak adnak készpénzben 15 forint 10 dénárt, búzából 19 kilát és három oktályt, két szekér szénát és 12 szekér tüzifát; az imaház építéséhez és javításához kézi munkával járulnak hozzá, pénzt azonban ehhez nem adnak; egyházszolga itt nincs, tehát ennek semmit sem adnak.
- A katonaságot tüzifával és lóporcióval látják el, a nemes vármegye kirovása szerint.
140-145. A közutak és a hidak készítéséhez és javításához, a folyóvizek tisztogatásához az egyes községek lakóinak mennyiségével és a községek gazdagságával[153] arányosan kézi munkával járulnak hozzá; erről az alispán úrnak jelentést tesznek, a szolgabíró úr és az esküdt úr által végzett kivizsgálás szerint.
- és 149. A bíró mentességet kap a porcionális adótól, amelyetz a többi jobbágy teljesít helyette, az esküdteknek azonban semmiféle mentességük nincs; a jegyző kap 10 forintot készpénzben, 8 mérő búzát, két oktály borsót, 30 fej káposztát, valamint két és fél öl tüzifát.
- A katolikus jobbágyok gyermekeit a normalis iskola mestere tanítja, a reformátusok[154] gyermekeit azonban jelenleg a kántor tanítja, szemben a nemes vármegye rendelkezésével, melyet én, ők maguk és a község bírája is ismer.[155]
- A jövevényekről és az idegenekről semmiféle gondoskodás nem történt.[156]
- A bábának fáradozásaiért hetente 17 krajcárt és egy kenyeret adnak.
153-156. Egy vizsgát tett seborvos lakik Siklóson(?), azaz két mérföldnyire; a tolvajokról a megyei vagy az uradalmi vezetőségnek tesznek jelentést; a körözvényeket mindenkinek tudomására hozzák; van létrájuk, kampójuk és vannak vödreik, és más, a tűz eloldására alkalmas eszközeik.[157]
- A kilencedet a jobbágyok természetben teljesítik, ez 445 kéve búzát, 600 kéve rozsot, 180 kéve zabot tesz ki.[158]
158-162. A tizedet is természetben teljesítik a jobbágyok, de ezt a tisztelendő papság az uradalomnak árendába adta, a maguk között kötött szerződés szerint, ezért az uradalom egy összegben adja meg; a tized 445 kéve búzát, 600 kéve rozsot és 180 kéve zabot tesz ki.
- és 164. Itt nincs hegyjog.[159]
- és 166. Mivel itt nincs egy árva sem, itt az ő vagyonuk, bevételeik és az erről való számadás felől semmiféle gondoskodás nincs.[160]
- Az idegenekről
Itt nincsenek idegenek.
- A zsidókról
Zsidók nincsenek.
- A cigányokról
- és 2. A cigányok itt katolikus vallásúak; nyolcan vannak, házakban[161] laknak.
- és 4. A cigányok 18 nap robotot teljsítenek, egy forint bért fizetnek, a porcionális adót kifizetik, továbbá a közutak javításához hozzájárulnak.
- Ezen kívül semmit nem adnak.[162]
- Ezek a cigányok nem kézművesek, sem nem muzsikusok, hanem a maguk keze munkájából élnek.
- és 8. Nem látogatnak vásárokat, nem kereskednek lovakkal.[163]
9., 10., 11. és 12. A cigányoktól két gyermek lett elvéve és mestereknek tanulásra átadva, de ezek a gyermekek ismét visszamentek a szüleikhez; ezzel kapcsolatban a vármegyének semmiféle kiadása nem volt és az intézkedésnek nem is volt semmi haszna.
- Ezek a gyermekek elfogattak és vagy mestereknek, vagy parasztoknak lettek nevelésre átadva.
- és 15. A cigányokról évente kétszer, április végén és október végén készítenek táblázatos összeírást és erről jelentést tesznek a vármegyének.
- A koldusokról
Koldusok itt nincsenek.
[1] Singillatim = egyenként, ti. az összes község leírása előtt volt egy rész a járásról.
[2] Vízjárta.
[3] Lúzsok
[4] Határhalmokkal.
[5] Nagycsány
[6] Értelemszerűen kiegészítve.
[7] Szó szerint: a szántóföldekhez viszonyítva.
[8] Itt szó szerint: „semmi”; a hamuzsírral és/vagy a salétromégetéssel kapcsolatos további kérdésekre nincs válasz
[9] Itt szó szerint: „semmi”; a hegyekkel, azok nevével, haszonvételével, az azokban lévő ásványokkal kapcsolatos kérdésekre nincs válasz.
[10] A latin szövegben magyarul!
[11] Bizonytalan fordítása a „merula” szónak; a Finály-szótár csak a „rigó” mellett csak „egy hal” megfelelést ismeri; „labrus merula” a wikipédia szerint „ajakoshal”, amely a sügérfélékhez tartozik.
[12] Itt szó szerint: „sohasem”; a malmokra vonatkozó kérdés után van szó a malom esetleges ártalmáról.
[13] Itt szó szerint: „semmi”; a madarászással kapcsolatos kérdés után az ez ügyben tett rendelkezésről és a madarak eladásáról kérdeznek.
[14]A községek neve a mai helyesírásuk, ill. mai nevük, közigazgatás hovatartozásuk szerint: Baranyahídvég, Sámod, Páprád, Besence, Nagycsány, (Kiscsány és Oszró községből 1934. óta) Csányoszró, Zaláta, Kemse, Piskó, Lúzsok, Vejti, Kisszentmárton, Hirics, Cún, Szaporca, Tésenfa, Drávacsepely, Kémes, Drávapiski, Adorjás.
[15] A táblázatokban feloldottam a rövidítéseket és értelemszerűen kihagytam az eredeti oldalak alján ill. tetején lévő „Latus”, „Translatum” szavakat, azaz az „átvitel”-t és „áthozat”-ot. A számadatok, összegek ellenőrzését nem tartottam feladatomnak.
[16] Szó szerint: „behoz”.
[17] Alapítványból(?).
[18] Olvashatatlan, valószínűleg tüzifa, vö. lejjebb az iskolamester járandóságainál
[19] Szó szerint: búzából 62 kilát, mely kitesz 2 forintjával (számolva)
[20] P-vel kezdődő nehezen olvasható szó, valószínűleg „perna”.
[21] Valószínűleg azért, mert a fuvart a lelkész intézte a hívek helyett vagy az ő szekerével, lovával történt a szállítás.
[22] Itt ismétlik!
[23] Szó szerint: a kenderföldről.
[24] Eredetileg ebbe a sorba semmit sem írtak, értelemszerű kiegészítés.
[25] Szó szerint: mind belsők, mind külsők esketéséért; akár a pár mindkét tagja falubeli, akár az egyikük más faluból jött.
[26] Református.
[27] Itt eredetileg: akatolikusok.
[28] Ld. fent.
[29] Ld. fent.
[30] Nagyboldogasszony napján, azaz augusztus 15-én
[31] Értelemszerű kiegészítés, itt eredetileg: „nincsenek” és „semmi”
[32] Valószínűleg a tizedet a püspöknek.
[33] Eredetileg ebbe a sorba nem írtak semmit, értelemszerű kiegészítés,
[34] Ez a sor utólag beszúrva.
[35] Értéke szerint (számításba véve, hogy a hozzá kapcsolódó munkát is számolták) valószínűleg boglyáról van szó (esetleg rudasról) , a „cumulus” szót ui. igen sok mértékegységre használták.
[36] Alapítványból (?)
[37] Itt is „akatolikusok”-at írtak, vö. fönt; a „jövedelem”szó nem szerepel, értelemszerű kiegészítés.
[38] Szó szerinti fordítás, valószínűleg inkább „kijelölve”..
[39] Értelemszerű kiegészítés.
[40] Itt eredetileg: „semmi”.
[41] Valószínűleg az idegen birtokosra vonatkozó kérdésre; itt eredetileg: „semmi”.
[42] Itt eredetileg: „semmi”.
[43] A foglyokról, börtönökről, őrző személyzetről, az ezeket érintő kimutatásokról való kérdésekre; itt eredetileg: „semmi”.
[44] Mivel a következő mondat egy sorral lejjebb lett írva, és itt a szó után valami helyet kihagytak, lehetséges, hogy itt egy szám lett volna (azaz azt tervezték, hogy majd később írják be), az erre vonatkozó kérdés ui. az úriszék gyakoriságáráról szól..
[45] Itt eredetileg: „semmi”; a vám- vagy révkiváltsággal, az ezekkel kapcsolatos kötelezettségekkel, vizsgálatokkal, az árszabásokkal, perekkel, a kül. jogállású nemesekkel stb kapcsolatos kérdések.
[46] Faber lignarius = ács, egyes esetekben az asztalost is így hívják.
[47] Azaz egyetlen mester.
[48] Nyersanyagot.
[49] Kissé szabad fordítás.
[50] Itt eredetileg: „nem”; a nyersanyag beszerzésére, árára, a beszerzés helyére, módjára vonatkozó kérdések.
[51] Otthon sem árul, nem jár vásárokra – vö. később –, búcsúkra, azaz csak megrendelésre dolgozik.
[52] Itt és a továbbiakban „quottam portionalem”, „quantam portionalem”.
[53] A szó eleje olvashatatlan, nagy valószínűséggel Kapronca, ma Koprivnica, Horvátország, Koprivničko-križevačka županija azaz Kapronca-Körös megye székhelye.
[54] Itt eredetileg: „nem tudja”.
[55] Áruikat.
[56] Siklós
[57] Valószínűleg a siklósi fazekascéhnek.
[58] Talán Körös; ma Križevci, Horvátország, Koprivničko-križevačka županija azaz Kapronca-Körös megye második legnagyobb városa.
[59] Értelemszerű kiegészítéssel, ui. itt több szó olvashatatlan volt.
[60] Szó szerint: Közülük mindegyik a saját házában lakik.
[61] Így, a latin szövegben magyarul!
[62] Olvashatatlan, „pla”-val kezdődő szó, vö. DictZone: planta = talp.
[63] Talán azonosítható: Csázma (a régi Csezmice), Čazma, ma Zagrebačka županija azaz Zágráb megye
[64] Szó szerint: semmit sem tud.
[65] Eredetileg: „Szigethianas, Attadienses, et Sellenses Nundinas frequentando.”
[66] Szó szerint: ebben a számban.
[67] Nem tudtam azonosítani.
[68]A szövegben így: Egenburg; valószínűleg Eggenburg, Ausztria, Alsó-Ausztria (Niederösterreich), esetleg a ma a stájeroszági Gráchoz tartozó Eggenberg.
[69] Ez után olvashatatlan rész; a mondat legnagyobb része át van írva.
[70] Napi bérért.
[71] Erről a mesterről más helyen nincs szó.
[72] Görögkeleti.
[73] Vagy szűrposztóval.
[74] Így, a latin szövegben ezzel a szóval.
[75] Itt a város latin nevének ragozott formája, „Græcii” szerepel; Graz, Ausztria, Stájerország (Steyer) székhelye, a Mura két partján.
[76] Eredetileg ½ helyett 3/6 volt.
[77] Itt egy pár szó olvashatatlan.
[78] Piskó.
[79] Bizonytalan olvasat, magyar elnevezése Regede, ma Bad Radkersburg, Ausztria, Stájerország (Steyer) délkeleti részén, az osztrák-szlovén határ ill. a Mura mellett.
[80] Ráckanizsa, Razkrižje, Szlovénia, a Pomurska azaz Muramenti régióban, közvetlenül a Mura mellett, a mai horvát-szlovén határ közelében.
[81] Itt kihagyott rész, valószínű kiegészítéssel.
[82] Esetleg: éjjel is járható, annyira jó az út.
[83] Bizonytalan olvasat, vö. fent.
[84] Értelemszerű kiegészítéssel.
[85] Eszék egykor Verőce vármegyéhez tartozott; Osijek, Horvátország, Osječko-baranjska županja azaz Eszék-Baranyai megye székhelye.
[86] Verőce a hajdani Verőce vármegye székhelye; Virovitica, Horvátország, Virovitica-podravska županja azaz Verőce-Drávamente megye székhelye.
[87] Eredetileg: „ad VEcclesienses, Essekienses, Veröczienses, et Sellenses Nundinas vadit.”
[88] Kissé szabad fordítás.
[89] Kiegészítéssel, mivel itt ez a szó olvashatatlan volt.
[90] Vajszlón. Ugyanígy használjék a továbbiakban is.
[91] Bóly; a másik két helységet a mai írásnak megvelelően írták.
[92] Értelemszerű kiegészítéssel.
[93] Kiegészítésekkel, mivel itt több szó olvashatatlan volt.
[94] Itt eredetileg: „semmit”.
[95] Ld. fent..
[96] itt eredetileg:”locumtenens”.
[97] Szó van olajról is, de azt talán másként számítják.
[98] A válaszban csak a község latin neve ragozva: Pecsvaradini.
[99] A község nevét a mai írása szerint adták meg.
[100] Stációkat; vö. lejjebb is.
[101] Ld. fent.
[102] Kissé szabad fordítás.
[103] Értelemszerű kiegészítéssel, eredetileg: „non dantur” = nem adatik, nincs.; a kérdésben a kvártélyok szabályos voltáról, ill. egy-egy községben lévő közös kvártélyházról kérdeznek.
[104] Valószínű értelemszerű kiegészítés, itt eredetileg: „semmi”.
[105] Valószínű értelemszerű kiegészítés, itt eredetileg:”a biztos úr tudja a legjobban”.
[106] Értelemszerű kiegészítés.
[107] Valószínű értelemszerű kiegészítés, itt eredetileg:”jóban”.
[108] Valószínű értelemszerű kiegészítéssel, a válasz eredetileg csak addig tart, hogy „tudna beszámolni”.
[109] Értsd: a beszállásolt katona a paraszttal együtt használja a lámpást, nincs a katonának külön világítóeszköze.
[110] Eredetileg a szénábal és a zabbal együtt.
[111] Bóly, ld, fent; valószínű értelemszerű kiegászítéssel.
[112] Értelemszerű kiegészítéssel.
[113] Beremend.
[114] Siklós.
[115] Túrony.
[116] Nagyharsány.
[117] Viszló. Valószínű, hogy elírás Vaiszlo helyett.
[118] Értelemszerű kiegészítéssel.
[119] Értelemszerű kiegészítéssel.
[120] Eredetileg a községek mennyiségét és minőségét említik.
[121] Szó szerint: örökös kötelezettséggel megkötöttek. A kérdés Taba István-féle fordításában a „szabadköltözésű vagy röghözkötött” kifejezés szerepel.
[122] Valószínű értelmezés több szótár átnézése után.
[123] Itt eredetileg: „semmi”. A földméréssel, ill. az azzal való megelégedettséggel kapcsolatos kérdések.
[124] Az „öl” szó betoldva.
[125] Valószínű értelemszerű kiegészítéssel; a kérdésben a földesurak, a katonaság, a hatóságok, a katonai biztosok, a papok, a tanítók, a a jegyzők,a bírók, az esküdtek elleni esetleges pananaszról van szó.
[126] Értelemszerű kiegészítéssel; itt eredetileg: „nem”.
[127] Itt eredetileg: „semmi”. A kérdésben arról volt szó, hogy a panaszat hol, mikor nyújtották be, milyen válaszokat kaptak.
[128] Valószínű értelemszerű kiegészítéssel;.az „évente” után néhány szó olvashatatlan volt.
[129] Itt eredetileg: „semmi”. A szőlőkre és azokkal kapcsolatos jobbágyi szolgáltatásra vonatkoznak a kérdésrk.
[130] Értelemszerű kiegészítéssel, itt eredetileg csak „nem”.
[131] Értelemszerű kiegészítéssel, itt eredetileg csak „semmi”. A kérdések a közös földre, annak haszonvételére, a vele kapcsolatos elszámolásokra stb vonatkoznak.
[132] Szó szerint: „ingyen faizással élnek”
[133] Valószínű kiegészítéssel.
[134] Szó szerint: „joga”.
[135] Itt eredetileg „semmi”. A kérdés a közös erdő utáni kötelezettségről szól.
[136] Kissé szabad fordítás.
[137] Értelemszerű kiegészítéssel, itt eredetileg „mindenképpen”.
[138] Valószínű kiegészítéssel.
[139] Itt eredetileg „semmi”. A kérdések az esetleges favásárlás körülményeire vonatkoznak.
[140] Értelemszerű kiegészítéssel, itt eredetileg „nincs”.
[141] Itt eredetileg „semmi”. A kérdések a fuvarozás körülményeire vonatkoznak.
[142] Itt eredetileg „semmi”. A kérdések a termékek eladásának, szállításának körülményeire – az esetleges vámokra is – vonatkoznak.
[143] Itt eredetileg „semmi”. A kérdések a malmokra, a vizimalmokat hajtó patakokra vonatkoznak.
[144] Valószínű kiegészítéssel.
[145] Ti. lótenyésztés végett.
[146] Itt eredetileg „semmi”. A további kérdések is a megyei csődörre vonatkoznak.
[147] Itt eredetileg: „ex Vecclesiensibus (Quinque-Ecclesiensibus), Siklosiensibus, et Szigethanis Nundinis …”
[148] Itt eredetileg: „nem”.
[149] Valószínű kiegészítéssel, itt eredetileg: „semmi”.
[150] Valószínű kiegészítéssel, itt eredetileg: „nem”.
[151] Mohács.
[152] P-vel kezdődő nehezen olvasható szó, valószínűleg „perna”. Vö. a táblázattal.
[153] Eredetileg a községek mennyiségét és minőségét említik.
[154] Acatholicorum, vö. fent.
[155] Valószínű kiegészítéssel.Itt a „ratificata” = törvénybe iktat szó szerepel.
[156] Valószínű kiegészítéssel, itt eredetileg: „semmi”.
[157] Valószínű kiegészítésekkel, mivel itt sok olvashatatlan rész volt.
[158] Bizonytalan, mivel a számokat nehezen lehetett kiolvasni.
[159] Ez a sor utólag beszúrva.
[160] Kissé szabad fordítás.
[161] Azaz nem kunyhókban.
[162] Valószínű kiegészítéssel, itt eredetileg: „semmi”.
[163] Itt eredetileg „nem”.