A századfordulón induló néprajzi kutatás, majd a 20. század második felének honismereti adatgyűjtése szintén kivétel nélkül olyan farkaskalandokat rögzített, amelyeknek kártékony szereplői nem e táj szülöttei voltak. A kemény telek évadján beállott Dráva jegén éhségtől űzött farkasok hagyták ott a…
Azok a huszas, harmincas évek...
A színjátszó kör mellett féltve őrzött családi fényképek
Légrádi Lajos édesapja és nagyszülei
Ő pedig apám legjobb barátja volt - Naszvadi Lajos 1922-ben.
Légrádi Lajos anyai nagyszülei:Katona István és Fekete Mária. Az ő unokájuk…
Bár történelmi léptéknek egyáltalán nem nevezhető soknak az az alig két emberölő, amikor a megyehatárokat megváltoztatták. Egy kép beszédesebb ezer szónál - vagyis a régi vármegyei térképekről leolvasható, hogy Sztára bizony Somogy vármegyéhez tartozott. Ennek okán a volt vasúti híd maradványai is…
Tudtad, hogy a magyar építészet 19. század egyik legnagyobb magyar mestere az Ormánságban is épített, méghozzá Drávafokon? Sajnos a Bittó kastélynak már csak romjai árulkodnak szebb időkről.., Hogy az építész géniusz miért épített egy impozáns kastélyt az akkor még Somogy Vármegyébe, az talán…
A vidéki intelligenciánál a századfordulón már általános az „unaloműző kártyázás”. A költséges szokás tőlük került át az „egyszerű emberekhez”. A Siklós és Ormánság c. hetilap információja szerint „Egész falvak vannak a siklósi járásban is, amelyekben hétköznap éjjelente, ünnepeken egész napon át is…