A nagy drávai árvíz - 1972
2018. november 22. írta: Ormánsági História

A nagy drávai árvíz - 1972

 Hogy mi is történt 1972-ben?

Ebben az évben is zajlik az Amerikai Egyesült Államok háborúja Vietnámban, májusban Richard Nixon látogatása a Szovjetunióban, június 3-án Franciaország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és a Szovjetunio aláírja Berlinről a négyhatalmi megállapodást, június 17-én Washingtonban a Watergate irodaházban tetten érnek öt személyt, amint a Demokrata Párt választási főhadiszállásán lehallgató berendezést szerelnek fel és kezdetét veszi a Watergate-botrány, vagy néhány film 1972-ből Zefirelli: Napfivér, Holdnővér, Coppola: Keresztapa, Woody Allen: Játszd újra Sam, Bertolucci: Utolsó tangó Párizsban vagy Hiller: La Mancha lovagja.

1972_zalata.jpg

Fotó: Felelőtlen fürdőzők Zalátánál az áradás idején

Mindeközben Magyarországon, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon (Az igazgató Kiss György volt ekkor, a főmérnök Brachna Lajos.): Július elején egy küldöttség (busznyi létszám) az akkori NDK-ba, Lipcsébe nemzetközi kiállításra látogat, illetve megkezdődik az éves nyári szabadságoltatás időszaka is.

Az eső közben meg csak esett és esett. 1972 júliusa – rendes medárdi időszak lévén – csapadékban bővelkedett (pl. Sellyén július 11-14. között összesen 196,5 mm esőt regisztráltak). A nagy csapadék az egész Dráva vízgyűjtőt érintette.

Előzményként 1965-ben 4 db komoly árvíz vonult le a Dráván. Ennek hatására a Dráván lévő úgynevezett megyetöltést a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (DDVIZIG) állami kezelésbe vette.  Az addig kezelt 35,05 km-nyi töltés mellé további 52,9 km töltés került vízügyi kezelésbe. Ebből 9,4 km hosszban nyárigát, mely a megyetöltés előtt korlátozott védelmet biztosított a terület számára. Ugyanakkor Drávakeresztúr-Drávasztára között 9,7 km hosszban nem volt még védvonal csak egy úgynevezett magasparti szakasz.

Az átvételt követően 1966-ban egy még magasabb árhullám érkezett, mely az ez idáig utolsó gátszakadást is eredményezte (Drávaszabolcsnál 562 cm-es tetőzés volt ekkor). Ez az árvíz bebizonyította, hogy szükséges a 300 éves, több lépcsőben épült gátszakaszok egységes fejlesztése. A fejlesztés végül 1972 után kezdődött csak meg, de előbb 1972 nyarán egy minden korábbi szintet meghaladó árvizet kellett a töltéseknek és az azokon védekezőknek levezetniük.

Az alpesi vízgyűjtőkön lehullott csapadék gyorsan megmutatkozott a vízszinteken is. Az árhullám néhány nap alatt Magyarországra ért. A heves és nagytömegű csapadék hatására gyorsan emelkedő, meredek árhullám alakult ki. A mostani internetes világunkban nehéz már elképzelni, de a külföldi – ráadásul nem szocialista táborhoz tartozó (osztrák, jugoszláv) – területről információt csak nagy nehézségek árán sikerült begyűjteni. Az akkori vízrajzos kollégáink minden ötletére és ügyességére szükség volt ahhoz, hogy a Dráva magyar szakaszára valamiféle vízállás előrejelzést összehozzanak. Számításaik rekord magasságú árhullámot jeleztek előre. És meg tudták erről győzni a VIZIG akkori vezetését is!

A folyó a barcsi vízmércén 1972. július 15-én 8 órakor elérte a 431 cm- t, ekkor a védelemvezető elrendelte az I. fokú árvízvédelmi készültséget a Dráva II. - III. védelmi szakaszain. Még délután meghaladta a 460 cm-t, II. fokozat elrendelve, majd 23:45-kor a III. fokozatú szintet. (Akkoriban a Dráva III. védvonal 7 db gátőrjárásból állt Tótújfalu - Cún (a Fekete-vízig) között; a Dráva II. védvonal 4 db gátőrjárásból állt Fekete-víz balparti visszatöltésezés - országhatár között.)

A védelem stratégiája az volt, hogy lehetőleg minél nagyobb időelőnnyel lehessen a védvonalakon az erősítéseket megtenni. Megkezdődött a gépi erők felvonultatása, a védelmi anyagok kiszállítása a védendő szakaszokra. A tervekben szerepelt a Drávasztára és Révfalu között hiányzó töltés építése, a Drávasztára védelmét szolgáló lokalizációs töltés építése, a védvonalak gyenge pontjain tartalék depóniák létesítése, a töltésen átmenő utak, műtárgyak nyiladékainak elzárása, URH vonalak kiépítése, megyei és helyi tanácsi szervek értesítése stb.

Az előrejelzés szerint Barcson az akkori legnagyobb vízállás (LNV) + 20-30 cm-es és Drávaszabolcson LNV + 30-50 cm-es vízállásokat jeleztek.

A tetőzés gyorsan bekövetkezett.

Barcson 618 cm (1972. VII. 19. 24 órakor) vízállással, korábbi LNV 587 cm (1916. IX.);

Drávaszabolcson 596 cm (1972. VII. 22. 12 órakor) vízállással, korábbi LNV 562 cm (1966. VIII.)

Látható, hogy az előrejelzés nagyon pontos volt. (Különösen, ha az elkészítés körülményeit is ismerjük.)

A védekezés is sikeres volt, noha

  • Kémesnél a víz 60-80 cm-el haladta meg a töltés magasságát,
  • egy 2 km-es szakaszon 1200 db buzgárt kellett bevédeni,
  • Drávaszabolcsnál a nyári gáton áttörő víz a Fekete víz depóniáját is meghágta. Annak teljes elhabolását veszélyeztette,
  • Cún térségében a töltést csak gyalog lehetett megközelíteni. Hullámzás miatt a gátkorona teljesen elázott.

A védekezést végül gátszakadás nélkül sikerült „abszolválni”. A védelmi készültséget 1972. augusztus 2-án szüntették meg.

A készültség időszakában a fővédvonalon összesen 11,4 km-nyi hosszúságú nyúlgát és 5,4 km-nyi töltéserősítés készült földből, korona, nyomópadka rendezés 24,6 km-nyi, ideiglenes védvonal-építés 3,4 km-nyi, bordás töltésmegtámasztás homokzsákkal 9,6 km-nyi, terméskővel 0,4 km-nyi, fóliaterítés 4,1 km-nyi, szádfalazás pátrialemezből 145 m-nyi, fapallóból 15 m-nyi, jászolgát fapallóból 200 m-nyi.

A védvonalakon összesen 54610 m3 földet mozgattak meg, ebből 515566 db zsákot töltöttek meg. 2746 tonna terméskő került beépítésre, 726 db 4 m-es pátrialemez került leverésre, majd visszanyerésre.

A területen 32 db földmunkagép (kotró, toló, nyeső) dolgozott, 338 db gépjármű (tehergépkocsi, személygépkocsi, autódaru, autómentő, műhelykocsi, vontató, lakókocsi), 27 db vízi jármű (vontató, tanyahajó, uszály, motorcsónak, ladik) és 1 repülőgép mozgott.

A 19 napos védekezés során a résztvevő védekezők összesen 43091 munkanapot teljesítettek. A védekezésben egyidejűleg 3287 fő vett részt.

A pécsi VIZIG munkáját segítették vízügyi műszaki vonalon a székesfehérvári VIZIG munkatársai (205 fővel), az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet robbantó részlege, Budapesti VIZIG osztaga, szegedi VIZIG gátőrei, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet szakemberei (talajmechanikai árvízi mérőcsoport). Egyéb tekintetben közigazgatási szervek, rendvédelmi szervek, honvédség, búvárok (több vállalattól is), ÉPFU és egyéb építőipari cégek stb. is részt vettek a munkákban, de a védekezésben a létszám nagyobb részét a VIZIG - es állomány alkotta.

Köszönet a szakaszvédelem-vezetőknek (Dráva II: Molnár Vince; Dráva III: Horváth István)  a precíz összefoglaló jelentésekért és Horváth Gábor vízrajzi osztályvezetőnek korábbi feldolgozásokért, akik nélkül az adatok összegyűjtése 45 év távlatából már lehetetlen lett volna.

Fotó: 1972-es árvízi emlékmű
(
Az emlékmű a DDVIZIG Barcsi Felügyelőségének udvarán tekinthető meg.) 

Mosonyi Zoltán
osztályvezető-helyettes
Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

 A zalátai krónikaíró, Kapes Ottó tanár úr a következőket

jegyezte le:

5.) Árvíz sújtotta a községet 1972. július 18-27-ig. Nagyarányú esőzés indult július 11-én és napokig tartott.

A védekezési munka július 17-én indult meg. A töltés kocsiátjáróját elzárták, átereszeket lezárták.
18-án a pécsi árvízvédelmi csoport érkezett meg. 3 szivattyú, 3 dömper, 21 ezer homokzsák szolgálta a védekezést.
Az addig mért maximum fölé emelkedett a víz. Elérte a töltés koronáját, sőt két-három helyen átlépte volna a töltést, ha idejében nem töltődik fel homokzsákokkal.
Egyes helyeken a 3-4 sor zsákot kellett elhelyezni.


A védelemben a szomszédos községek lakói (Vajszló, Kemse) is segédkeztek. Kb. 600 idegen fő, és a helyi lakosság.
Apadás 1972. Július 21-én kezdődik. A víz alá került területek nagysága 800 kh.

Anyagi kár: kb. 4 millió forint. A község területén anyagi kár nem keletkezett. A kutakat a KÖJÁL fertőtlenítette.

Az ár levonulása után a vízügyi hatóságok újból emelték az egész gátrendszert.

Az eredeti írás megjelenése:

Tartalomfelelős: Dr. Balatonyi László, osztályvezető
45 éve történt: A nagy drávai árvíz
2017. augusztus 02., szerda 11:03
link: http://www.ovf.hu/hu/hirek-ovf/df5d7da0-d30d-4e51-9f56-a1fb8d50822e
Külön köszönetemet fejezem ki az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak, Láng István főigazgató úrnak, aki hozzájárult a cikk viszontközléséhez - a szerkesztő.
 

források:
ovf.hu, ddvizig.hu, (http://greenfo.hu/galeriak/2012/04/17/dravai-arviz-1972?kep=0&meret=teljes) 
Zalátai falukrónika 1972, greenfo.hu, (http://greenfo.hu/galeriak/2012/04/17/dravai-arviz-1972?kep=0&meret=cikk) - a a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól átvett képek) Sarkadi Péter hozzájárulásával, Zalátai História. 

a képekért külön köszönet: Nagy Gizinek, Marton Katinak, Gál Irén (hugi)

A bejegyzés trackback címe:

https://ormansagihistoria.blog.hu/api/trackback/id/tr1014385560

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.