A 70 éves Szatyor Győző grafikus, festő és faszobrász életmű kiállítása
2017. december 06. írta: Ormánsági História

A 70 éves Szatyor Győző grafikus, festő és faszobrász életmű kiállítása

Szellemi programja gazdag indítást kapott a sokszínű baranyai szülőföldtől. Az alkotó számára a természet él, az anyagnak szelleme és életereje van. Munkáit monumentális egyszerűség jellemzi. Alkotói programjának alapelvévé vált a természetes anyag, valamint a hagyományos szerkezet alkalmazása... Harminc éven keresztül végigvitt egy szellemi programot, kitartóan képvisel egy emberi-alkotói magatartást. Megvalósítja Kodály Zoltán mondását: „ A kultúrát nem lehet örökölni, az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” (Bánszky Pál – 2007.)

Teljes életpályája és életműve ismeretében mondom: ha Kodolányi János az irodalomba emelte szellemi szülőföldjét, azaz íróként kötődött az Ormánsághoz, ... ha Kiss Géza a kákicsi parókia falai között hajolt papírja fölé, és a hazai néprajztudományt ajándékozta meg gyűjtésével, tájnyelvi szótárával, Ormánság című könyvével, akkor Szatyor Győző a képzőművészet „nyelvén”, a képzőművészet különféle ágában és eszközeivel vallott élete meghatározó élményéről, látomásáról, szülőföldjéről. (Tüskés Tibor – 2007)

Azért fogtam szerszámot a kezembe – mint ahogyan őseim is tették -, hogy az évszázados fákból én is faraghassak. Lelkemet zártam be tárgyaimba, szobraimba. Tanítottam, amit megtanultam, hogy legyen majd később is kitől tanulni a jövő reménységével. Dolgoztam és dolgoztam Isten dicsőségére, magam és társaim épülésére... Elültetett fáim már gyümölcsöt teremnek. A hitem egyre nő lelkem templomában. (Szatyor Győző)

Alkotói életének legfontosabb meghatározói az Ormánság, mint szülőföld, Pécs város kultúrális világa és a „kincses Baranya” természeti tárgyai és szellemi értékei.

A „tiszta forrást” szülőföldjén az Ormánságban találta meg. A Dráva-menti táj, s az ott élő emberek múltja és jelene, a hagyományos mesterségbeli tudást örző iparos mesterek által készített fatalpas szerkezetű épületek, használati tárgyak, a festett templomi bútorok, kazetták, s a szokások, hagyományok kincseket jelentettek alkotó munkájához.

A 2017. december 2-i kiállítás megnyitója (Nagy Csaba jóvoltából)

Pécs város ezeréves múltja, s a kortárs művészeti kultúrája egyéni műveltségének sokoldalúságához járult hozzá.

Életmű kiállításán többek között a faművességben használatos tárgyak, bútorok és hangszerek láthatók. Grafikai sorozataiban a Kodolányi regényekhez készített rajzok, a finn Kalevala hangulatát tükröző grafikái és az alföldi táj, valamint az ormánsági falvak egykori, már lepusztult emlékeit megidéző alkotásai láthatók. Szobrászati tevékenységét a Kalevalához készített művek, a különböző fákból összeépített, kovácsoltvas és fa kombinációjú szerkezetek és a domborművek jelentik. Nagyméretű köztéri munkái, játszóterek, kapuk, haranglábak, kilátók nagyméretű fotókon kerülnek bemutatásra.

A kiállítás megtekinthető:

2017.12.03. - 2018.01.22.

 

Az írás eredeti megjelenésének helye: http://vigado.hu/a-vigado-tortenete/-/program/10184/a-70-eves-szatyor-gyozo-grafikus-festo-es-faszobrasz-eletmu-kiallitasa

(A Vigadó hozzájárulásával - a szerk.)

A bejegyzés trackback címe:

https://ormansagihistoria.blog.hu/api/trackback/id/tr1313450677

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása