dr. Berki Gyula, a miniszterelnök kedvenc kormányfőtanácsosa
2017. szeptember 01. írta: Ormánsági História

dr. Berki Gyula, a miniszterelnök kedvenc kormányfőtanácsosa

Zaláta neves szőlötte: dr. Berki Gyula

Mélységes mély a múltnak kútja. Bizony, a Berkiek már alig vannak a zalátaiak emlékezetében. A minap említett Nagy Sándor (a pedagógia professzora, a didaktika egyik hazai zászlóshajója) még alig kezdte meg elemi iskoláját szülő falujában, Zalátán, amikor földije már az országgyűlés lépcsőjét koptattta. Fedezzék fel velem az ifjabbik Berki történetét, s majd az idő kerekét visszaforgatva hamarosan szépemlékű édesapjára is megemlékezünk, aki 38 évig állt a zalátai református gyülekezet élén, aki micsoda egy ember volt!

dr. Berki Gyula

A baranyavármegyei Zalátán született 1884-ben. Kecskeméten és Kolozsvárt tanult s huszonegyéves korában az államtudományok doktorává avatták. Tanulmányai végeztével baranyavármegyei birtokán gazdálkodott s hamarosan bekerült vármegyéje kulturális és gazdasági mozgalmaiba, amelyekben való szereplése során tb. szolgabíró, a vármegyei törvényhatóság bizottságának s több képviselőtestületnek tagja lett. Kezdettől fogva nagy figyelemmel kísérte a nagyatádi Szabó István vezetése alatt megalakult kisgazdapárt fejlődését és felismerve e párt nagy jelentőségét, szóval és tollal vett igen tevékeny részt annak szervezési munkálataiban. 


Emlékezetes, hogy Nagyatádi pártjának jelentékeny része az első időkben Baranyából került ki. Munkájában a szomorú emlékű szerb megszállás sem akadályozta, ám a megszállók a magyar állameszméért való agitációja miatt elhurcolták és Mitrovicán börtönbe vetették, majd amikor szabadon engedték, szülőföldjéről kitiltották. Budapestre menekült, ahol a kommün bukása után az Országos Kisgazdapárt titkára, majd igazgatója lett és e párt programjával választotta meg az 1920. évi tiszántúli választások alkalmával a sarkadi (nagyszalontai) kerület nemzetgyűlési képviselőjévé. A nemzetgyűlésben jelentékeny szerepet játszott: ő nyújtotta be a földreformkampány során a kisbérletek alakításáról s a házhelyek kijelöléséről szóló törvény megalkotását célzó indítványt. Az 1922-iki nemzetgyűlési választásokon a sarkadi kerület újból megválasztotta, most már az egységes párt programjával. E párt megalakulása körül is nagy érdemei vannak. Még 1921 decemberében ő készítette első különféle pártokoz tartozó politikusok és nagyatádi Szabónak találkozását, amelynek nyomán az egységes kisgazda és polgári párt megalakulásához vezető mozgalmak keletkeztek.Úgy ebben, mint már az első nemzetgyűlésen a szabadelvű irányzat híveként tűnt fel. Felfogásának úgy a parlamentben, minta sajtóban megjelent vitatkozásaiban is nyílt kifejezést adott.

Több nemzetgyűlési beszédében és egyéb megnyilatkozásában ismételten állást foglalt például a numerus clausus ellen. A házszabályreform s a frankvita során feltűnést keltő beszédet mondott, a frankügyi politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottságnak is tagja volt. 1926 telén az általános országgyűlési választások alkalmával újra Sarkadon nyert mandátumot, ezúttal is mint az egységes párt híve. Sokáig rendületlenül követte pártja olykor nem éppen népszerű politikáját, míg 1929-ben pénzügyi természetű kérdések miatt, amelyekben a kormány álláspontját helyeselni nem tudta, kilépett a pártból. Ez az elhatározása akkoriban nagy feltűnést keltett, mert a párt létrejötte körül való munkássága még élénk emlékezetében volt mindenkinek. Nemsokára maradt azonban az ellenzéki padokon: félév múlva visszatért a régi pártba, ahol nagy örömmel fogadták s amelyben ma is a rendkívül megfogyatkozott úgynevezett kisgazdafrakció egyik elismert vezére. Az 1926-iki választások során egyik kezdeményezője volt annak a mozgalomnak, amely az akkoriban Kállay Tibor volt pénzügyminiszter vezetése alatt állott fővárosi egységes párt megalakításához vezetett. A párt klubjának (Polgári Egységes Klubja) igazgatóválasztmányi tagja. Az 1931-iki általános választásokon Sarkadon nem vállalt jelöltséget, de teljes erővel szállt síkra Gaal Gaszton pártja által erősen szorongatott nagyatádi mandátumért s egykori vezérének szűkebb otthona nagy többséggel választotta meg képviselőjévé. - A felsőbaranyai református egyházmegye tanácsbírája s 1920 óta m.kir. kormányfőtanácsos.

Forrás: Magyar országgyűlési almanach 1931-1936)

 

(És csak egy száraz almanachból való idézetek, hol vannak a sziporkázó parlamenti felszólalások, amiben az általa jól ismert Ormánságról is nemegyszer szakértőként beszél; nem beszélve önéletrajzi írásáról, melyben zalátai gyermekkoráról is ír.  - a szerk. megjegyzése)

A bejegyzés trackback címe:

https://ormansagihistoria.blog.hu/api/trackback/id/tr9412796510

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.