Czere Horváth János ünnepi megemlékezése vitéz Nagybányai Horthy Miklós 75. születésnapján tartott díszközgyűlésén
2017. augusztus 31. írta: Ormánsági História

Czere Horváth János ünnepi megemlékezése vitéz Nagybányai Horthy Miklós 75. születésnapján tartott díszközgyűlésén

1943. június 18-án a csányoszrói körjegyzőség ünnepi díszközgyűlést tartott vitéz Nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzójának 75. születésnapja alkalmából. Az ünnepi beszédet Czere Horváth János zalátai református lelkész mondta. A feljegyzések tanúsága szerint zalátai elöljáró rajta kívül nem vett részt a megemlékezésen. Czere Könnyek c. kötetét olvasók már bepillantást nyerhettek világnézetébe, most egy érdekes kordokumentumot tárok az Olvasók elé, amiből szintén kiviláglik értékrendje, hitvallása.
horhy_fejlec.png
Kép:  korabeli képeslap 
Mélyen Tisztelt Ünnepi Közgyűlés!
Mikor Európából Amerikába kiépült a kábel, kipróbálása alkalmával első feladatott távirat volt az angyali kar égi éneke "Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és a földön békesség, az embereknek jóakarat".
Most díszközgyűlésre jöttünk össze. Ma ünnepli a megnagyobbodott Magyarország 14,5 millió magyarja szeretett kormányzónk vitéz Nagybányai Horthy Miklós 75. születésnapját. Először is áldásokban gazdag életéért az angyalok éneke zendül meg ajkunkon: "Dicsőség a mennyekben Istennek, és e földön békesség, az emberekhez jóakarat."
Szeretnénk hangosan fénnyel és pompával ünnepelni, de csak csendben ünnepelhetünk, mert vezérünk kívánsága ez. Ő mondta, hogy komoly időket élünk, most nincs helye az ünneplésnek. Azonban szívünk szolgálatára hallgattunk, amikor hálát adunk az Istennek a legelső magyar ember életéért, akiben a magyar szellem megtestesülését látjuk. Érezzük gyökeresen magyar voltát és tudjuk, hogy mit jelent számunkra, hogy igaz magyar ember az ország élén ezekben nehéz felelősségtejes időkben, amikor nincs békesség a nemzetek között.
Most nemcsak hálát adunk, hanem kérjük is Istent, hogy a nemzet legjobb fiát éltesse az emberi kor legvégső határáig, őrizze meg élete erejét, és egészségét, mindnyájunk örömére, hazánk javára, hogy bölcs kormányzása alatt élvezhessük még azt a békességet, amelyről az angyalok énekeltek. Legyen országunk újra nagy, virágzó a harcok, a vér és könnyáldozat után, fiai legyenek boldogok, szabadok. Most mindenki rágondol, aki ennek az országnak negyedik kormányzója.
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós 1868. június 18-án született Kenderesen. Kilencen voltak testvérek: 7 fiú és kettő lány. Atyja Horthy István főrendiházi tag volt. Horthy István sohasem tartott gazdatisztet. Még élemedett korában is egyszerű parasztgazda egyedül intézte a birtok összes ügyeit. Amikor a megyében vasutat építettek, őt is beválasztották az igazgatóságba. Számára is szabadjegyet küldtek, de azt visszaküldte azon megjegyzéssel, hogy a magyar földbirtokos megfizeti jegyét ha vonaton utazik. Horthy Miklóst 6 éves korában egy teológus diák kezdte tanítani Kenderesen, majd 2 évvel később Debrecenbe került. Édesapja maga vitte be fiát Debrecenbe. Itt "Kállay bácsi volt első tanítója", aki keményen végigmustrálta, és azt mondta: "Különb ember légy az apádnál". A kis Miklósnak ezek a szavak szentségtörésnek tetszettek, mert édesapjánál különb embert nem tudott elképzelni.
Bátyja a nálánál 10 évvel idősebb István is itt tanult, aki akkor már joghallgató volt. Hogy tekintélyét fenntartsa öccsével szemben, mert amikor eljött az idő, hogy Miklós leckéjét tanulja, István felültette a szekrény tetejére, s onnan csak akkor vette le, amikor már minden leckét hibátlanul tudott.
Horthy Miklós 1882 -ben a Fiumei Tengerészeti Akadémia tanulója. 1886 -ban II. osztályú tengerészapród. 1900 -ban sorhajóhadnagy. 1908 és 1909 -ben a nagy délvidéki bonyodalmak idején a Taurus parancsnoka volt. Mint korvettkapitány Ferenc József szárnysegédje lett. Az 1912 évi mozgolódáskor a balkáni háború idején, mint fregattkapitány a Budapest hajó parancsnoka volt. A világháború kitörésekor mint sorhajókapitány a Habsburg csatahajó parancsnoka, kettő hónappal később a Novara hajó parancsnokságát vette át. Az olasz hadüzenet éjszakáján az olasz partokat bombázó flotta jobb szárnyát vezette. Haditettei közül kiemelkedik az 1917. évi május 15-én megvívott otrantói tengeri ütközet, amelyben 3 hajóval 22 ellenséges őrhajót, 2 db. rombolót, 3 db. szállítóhajót és egy repülőgépet semmisített meg. Az ütközetben maga is súlyosan megsebesült, de ennek dacára a parancsnoki híd előtt felállított hordágyról tovább vezérelte hajóját, és egész osztagát. Hősi halott a Novarán az első tiszt, a magyar Sinbovits József korvettkapitány, 15 altiszt, illetve matróz.
1918 -ban ellentengernagy és a flotta parancsnoka lett. A forradalom kitörése után kenderesi birtokára vonult vissza, de 1919 júniusában már Szegeden volt, ahol gróf Károlyi Gyula kormányában hadügyminiszter, és hozzáfogott a nemzeti hadsereg szervezéséhez. Gróf Károlyi Gyula lemondása után nem vállalt tárcát a szegedi kormányban, hanem a nemzeti hadsereg fővezére lett. A fővezérség a proletárdiktatúra bukása után 1919. augusztus elején átvonult a Dunántúlra, illetve Siófokra, majd a románok kivonulása után 1919. november 16-án a nemzeti hadsereg Horthy fővezérrel az élén a főváros népének lelkes ünneplése között bevonult Budapestre, ahol a magyar nemzetgyűlés 1920. március 1-én tartott ülésén Horthy Miklóst titkos szavazással 141 mandátumból 131 szavazattal Magyarország kormányzójává választották.
Megindult a munka! A romokat el kellett takarítani, fel kellett építeni az országot, a haderőt, a magyar honvédséget. Minden magyar az eszményi katonát látja benne, aki egyedül alkalmas volt arra, hogy saját erkölcsi erejére egy nemzet új hadseregét építse fel. Teljesített! Honvédségünk ma Európa egyik legirigyeltebb hadserege, biztos bástyája országunknak. Mint a honvédség legfőbb hadura állandóan előszeretettel foglalkozik katonai ügyekkel, s ennek köszönhetően a honvédség a fejlődés magas fokára emelkedett.
Elesettségünkben is nagy és hatalmas barátokra tettünk szert. Németország és Olaszország segítségével kivívtuk a fegyverkezési egyenjogúságot. Hogy az ország szeme fénye a honvédség, minél korszerűbb fegyverekkel rendelkezzék, azt a milliárdos beruházások is nagyban elősegítették. Mire kitört az új idők nagy és kegyetlen vihara, a legfőbb hadúr akaratából Európa csodálatára új ütőképes, erős és korszerű magyar honvédség állt fegyverben határainkon. E nélkül sohasem tért volna vissza Felvidék, Kárpátalja, Erdély egy része a Székelyfölddel, Muraköz, a Baranyai Háromszög, Bácska dús földje, 1938-1941 között. A honvédség messze idegenben is helyt állt. Korotojak és a Don tanúi a magyar vitézségnek. Nyomasztó túlerővel harcolt azért, amiért 1000 éven át mindig fegyvert ragadott, a krisztusi eszmék diadaláért, a szabadságért, a nemzet szebb jövőjéért. Utolsó töltényig harcoltak a magyar hősök, s ez a harc még nem ért véget!
Horthy Miklós a Vitézi Szék megalapítója, s annak főkapitánya. A nemzeti élet újjászervezése nem ment könnyen. A forradalmak pusztítása, és a háború szerencsétlen befejezése sok kilengést okozott. Az ország gazdasági és szellemi válsága egész sorát élte át. Csak fokról fokra lehetett a társadalmi békét helyreállítani, a joguralmat teljesíteni. Horthy Miklós érdeme, hogy az ország pénzügyi egyensúlyát aránylag rövid idő alatt biztosítani lehetett. Egész kormányzósága az ősi magyar eszmét igyekezett meghonosítani.
A Habsburgok visszatérését a szomszéd államok nyomásának engedve kénytelen volt megakadályozni, de a királyi államforma jogi állapotának fenntartása és tekintélyének megóvása Horthy nagy érdeme.
Nincsen társadalmi akció amely iránt kormányzó úr ne viseltetne érdeklődéssel. Különös figyelemmel kíséri azokat a mozgalmakat, amelyek az alsóbb társadalmi osztályok gazdaági helyzetének emelkedése és az ifjúság lelki-testi nevelésére irányulnak. A földreform, a házépítés, közellátási segély áldásait sokan érzik.
1929. október 11-én ünnepélyes keretek között alapította meg a Corvin-lánc és a Corvin-koszorú kitüntetést a hazai tudomány, irodalom és művészet kitűnőségei számára.
Kormányzó urunkat mindannyiunk szeretete öleli körül. Hősi bátorságát, önfeláldozását látva méltán nevezték el győztesnek. Amiért nemzetünket a háború, a vörös uralom és a megszállás örvényéből kimentette, méltán kapta meg az országépítő nevet. Amiért Csonka-Magyarország határait megnövelte, ezrét országgyarapító lett. Országunk területe a trianoni megcsonkítottságában 92.963 km2 volt, most 172.000 km2, lakóinak száma 14,5 millió. Horthy Miklós 1901-ben lépett házasságra. Felesége mindenben hűséges segítőtársa volt. Nyomorenyhítő, jótékony célú és más társadalmi mozgalmak irányítója. Sajnos négy gyermekük közól már csak 1 él. Nemcsak az örömben, hanem az áldozatban, szenvedésben és könnyekben is egy a magyar nemzettel. Fiának és helyettesének hősi halála a viszonyt az államfő és a nép között még szorosabbra fűzte.
Elmúlt már 23 éve, hogy Horthy Miklós Magyarország élén áll. Országlásának ideje alatt az elesettségből való felemelkedésnek, az erősödő nemzeti öntudatnak, országunk megnagyobbodásának és szociális kezdeményezéseinek kifelé tekintélyt és súlyunk gyarapodásának korszaka.
Minden siker az elmúlt 23 év alatt az ő nevéhez fűződik. Bölcs államvezetése megnyerte a német és olasz nagyhatalom barátságát, és midőn Budapesten Buda várában fogadja az olasz királyi és császári párt látogatását, majd Berlinben és Kielben élvezi Hitler Adolf vezér vendégszeretetét, szemmel látható, hogy páratlanul fényes a magyar államfő nemzetközi tekintélye. Horthy Miklós nemcsak az élők hőse, a halottak engesztelője, hanem iránymutató, aki önzetlenül szentelte életét a magyar nép boldogabb jövendőjéért is. Szívünkhöz forrt, igazán szeretjük, ezrét ünneplésünk a hála és szeretet érzéseiből fakad.
Egyszer már kiadta a parancsot: előre a Kárpátok gerincéig! És mindig csak előre vezetett bennünket, Nagy Magyarország felé. A nemzet hajójának kormányzását biztos kézzel fogja, és maga jár elöl a kötelességteljesítésben. Felesküdött a nemzeti zászlóra! A mi kormányzónkat egy láthatatlan kéz segítette. Hogy kinek a keze saját mondatából tudjuk, amikor azt mondta: " A biblia az én legfőbb törvényeim". Az örökkévaló Isten segítette meg minden munkájában, mint királyfit a láthatatlan kéz. Ezért hála és köszönet az is Istenné, mert ő adta nekünk Horthy Miklóst, a nemzet megmentőjének, hogy legyen vezér azon az úton, ami nem a halál, hanem az élet felé vezet. Én hiszem és nektek is hinni kell, hogy Isten nékünk még nagy feladatot szánt a népek életében. Még zúgnak a habok, morajlanak a sötét vizek, de a magyar élet hajója halad a kormányzó úr bölcs vezetése mellett. Ne féljünk! Ne rettegjünk, míg Isten nagy embereket küld a magyar veszedelemben. Menjünk a vezér után, hogy elérjük a régi nagy Magyarországot. Jézus szerint a mi nemzetünk fel van írva az égben, s nem sziromlevél. Nem magunkéi vagyunk, hanem Istené vagyunk.
Mikor hálát adunk Istennek kormányzó urunkért, kérjük őt, hogy tartsa meg életét nemzetünk számára. Mindannyionk örömére. Kérjük Istent, hogy ne adjon nekünk szomorú sorsot, hanem adjon reá teljes szebb jövendőt.
A tengernyi könny és vér, a sok magyar hős áldozata ne legyen hiábavaló, hanem épüljön fel a Nagy Magyarország.
A vezért után menve, együtt érző lélekkel imádkozzunk naponként nemzeti imádságunkat a hiszekegyet:
Hiszek egy Istenben,
Hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.

A bejegyzés trackback címe:

https://ormansagihistoria.blog.hu/api/trackback/id/tr2912794896

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása