Kallenberger Györgyi festményei: Évszakok
2017. augusztus 30. írta: Ormánsági História

Kallenberger Györgyi festményei: Évszakok

"Légy azzá, ami még nem vagy

Maradj meg annak, ami már vagy.

Maradandóság és lehetőség."

/Franz Grillparzer - osztrák író, költő, elbeszélő és lírikus/

 Kasza Lászlóné ( Kallenberger Györgyi ) - magamról

1951 május 21-én születtem egy nyolcgyermekes családban Páprád községben. Édesapám bognár volt a Vajszlói Erdészetnél dolgozott , édesanyám természetesen htb. 1974 óta élek Vajszlón . Rajzolgatni mindig is szerettem, de nem éreztem azt, hogy nekem ezzel komolyabban kellene foglalkoznom. Lehetőségem nem volt arra , hogy tanuljak . Első képem amit próbáltam megfesteni 15-16 éves lehettem, apukám hozott haza egy festményt, azt próbáltam lemásolni. A mai napig őrzöm,vízfestékkel, műszaki rajzlapra készült. Ezek után hosszú szünet következett...
.

Húsz évesen férjhez mentem, aztán a gyermekeimet neveltem, dolgoztam, időm sem volt rá és valahogy megfeledkeztem az egészről. Mikor már felnőttek gyermekeim , elkezdtem temperával festeni, de nem igazán tetszett maga a tempera,mint anyag.
Megint sok év telt el, egyéb dolgokkal foglalkoztam és dolgoztam. 2006 volt az az év ,amikor úgy határoztam ,hogy fiammal elmegyünk Pécsre a Művészellátó boltba és veszek mindent ,ami szükséges a festészethez. Mivel tapasztalatom nem volt, így aztán összevettem mindent amire úgy gondoltam szükség lehet. Ma már tudom, hogy nem kellett volna annyiféle színű festéket megvenni, mert sok gyakorlás és tanács segítségével kitapasztaltam azt, hogy milyen festéket kell összekevernem ahhoz, amilyen színt szeretnék kapni. Vettem egy jókora vásznat, arra kezdtem festeni olajjal, de a festékszagtól megfájdult a fejem, így áttértem az akril festék használatára és azóta kasírozott vászonra és farost lemezre is azzal festek.
Azért néha kint a szabadban az olajat is előveszem. Ettől kezdve kezdtem el hobbi szinten festegetni. Mivel nem tanultam, így az internetnek hála , lehetőségem nyílt arra, hogy itt a YouTube-on nagyon sok videót néztem meg és még most is sokszor éjszakába nyúlóan, hogy valamelyest elsajátítsam mit hogyan kell csinálni.
Évek teltek el, mire lépésről-lépésre eljutottam eddig ahol most tartok. Fotóról festek, kinyomtatok egy 10x15-ös képet és az alapján, de nem ugyanazt festem meg, hanem teszek hozzá vagy veszek el belőle, ahogy azt én jónak látom.
Természetesen voltak segítőim,festőművészek, akikkel tartottam a kapcsolatot , elküldtem a kész „művemet”privát üzenetben és kértem őszinte kritikát, hogy mi a rossz a képen, mit kell javítani, mert láttam már egy idő után, hogy valami miatt nem jó, de nem tudtam , hogy miért ? Két nevet itt megemlítenék, nekik sokat köszönhetek Z.Réti Márta és Homoki Imre volt aki segített a fejlődésemben. Homoki Imre a mai napig arra biztat, hogy folytassam, mert látja rajtam, hogy fejlődtem az évek során. Tőlük kaptam segítséget és őszinte kritikát, ami nekem a legfontosabb, mert nem a lájkok számával és a virtuális oklevelekkel mértem fel soha, hogy valóban jó- e az a kép ? Ha elkészültem egy képpel , először felteszem a gépre, megnézem alaposan, hogy jó- e, ha van rajta hiba, akkor kijavítom, amíg az én látásmódomnak megfelel.. Soha nem a mennyiségre törekedtem, hanem inkább a minőségre, hogy elfogadható legyen az amit megfestek. Én egyszerre csak egy képet festek, már nem vagyok türelmetlen mint eleinte, előfordul, hogy hetekig készül el egy képem, mert nincs időm vagy hangulatom hozzá, ez sok mindentől függ .
Azért még most is megkérek egy-két festő ismerősömet, hogy véleményezze, csak utána osztom meg nyilvánosan. A festészeten kívül azért mást is kipróbáltam, kíváncsi természetem miatt, szeretem magam sok mindenben kipróbálni. Elkezdtem üvegekre szalvéta technikával dolgozni, gipszöntést is kipróbáltam, de érdekel a pirográfia is,de azt csak épp kipróbáltam, de ahogy időm engedi szeretnék azzal is komolyabban foglalkozni. Közben vásároltam egy gravírozó készletet, azzal készítem tojásokra a mintát.
Egy évvel ezelőtt a karácsony közeledtével színes papírokból készítettem különféle technikával készült díszeket. . Tehát ha meglátok valami érdekeset az interneten, akkor addig nem nyugszom , amíg azt meg nem csinálom.
De térjünk vissza a festészethez.
Titkom a természet szeretete. Szeretem a természetet, sokszínűségét. Úgy érzem ez adott nekem késztetést arra, hogy próbáljam meg ezt a festészet eszközeivel vászonra vinni, megörökíteni. Ez indított el, hogy hobbi szinten fessek, mert örömömet lelem benne és kellemes kikapcsolódás. 
Ha késztetést érzünk valami iránt, nem számít hány évesek vagyunk;  bátorítok mindenkit, hogy próbálja ki azt, amiben  egy pici tehetsége  van! Nem baj, ha eleinte nem úgy sikerül, mint szeretnénk, de nem szabad feladni! Sok gyakorlással és kitartással egyre jobbak lehetünk.
Vajszló. 2017.04.12

A bejegyzés trackback címe:

https://ormansagihistoria.blog.hu/api/trackback/id/tr7312791110

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.