A Vitézi Rend zalátai tagjai
2017. augusztus 30. írta: Ormánsági História

A Vitézi Rend zalátai tagjai

"A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását..." (Horthy Miklós)
vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó az első világháborúban a harctéri hősi magatartásáért az alábbi zalátai személyeket avatta vitézzé:
Máté József földműves, Dunaszekcső avatás:1929
Somogyi Gyula földműves, Zaláta avatás 1926.
Somogyi József földműves, Zaláta avatás 1926.
Írásomban röviden bemutatom a vitézi rendet, s a zalátai vitézzé avatásának körülményeit, érdekességeit.

A vitézi rend magyar alapítású rend, amelyet Horthy Miklós kormányzó alapított 1920-ban. Olyan személyeket avattak a rend tagjaivá, akik harcokban, vagy esetleg egyéb módon tűntek ki a magyar nemzet szolgálatában. Tagjai vitézi telket, azaz földbirtokot is kaptak, és a „vitéz” előnevet használhatták, a cím használatára a Rend alapszabálya szerint a legidősebb férfi leszármazott is jogosulttá vált. A cím használatát 1947 óta a ma is hatályos 1947. évi IV. törvény megtiltja.
„A Vitézi Rend a Horthy-kori Magyarország egyik emblematikus szervezete volt, tagjának lenni, illetve az ezzel járó vitézi címet viselni társadalmi és politikai státuszszimbólumnak számított. Az általa képviselt eszmeiség teljesen idomult az egész korszakot jellemző ún. „keresztény-nemzeti gondolathoz”, alapításának motivációi pedig visszatükrözik az első világháború utáni korszellemet.” (Angelovics Helga Vitéz avatások a két világháború között 1921–1938)
A nemzetgyűlés 1920. március 1-jén Horthy Miklóst kormányzóvá választotta. Kormányzói kinevezését és jogkörét az 1920. évi I. törvény szabályozta, amely a királyság intézményét érintetlenül hagyta. Horthy kezdettől kormányzói jogkörének kiszélesítésére törekedett. Nemességet a törvény szerint nem adományozhatott, ezért más módon akart egy személyéhez hű, nemesi jellegű társadalmi bázist létrehozni. 1920 augusztusában jelent meg a 6650/1920 M. E. sz. rendelet, amely különleges jogi minősítésű ingatlanok, ún. vitézi telkek adományozását rendelte el a magyar állam védelmében kitűnt feddhetetlen férfiak részére, a haza el nem múló hálája jeléül. Vitézi Rend alapításáról tehát nem született jogszabály, az Országos Vitézi Szék, mint a vitézek közösségének irányítására létrehozott szerv belső döntése volt, hogy a felavatott vitézek szervezetét kezdettől Vitézi Rendnek nevezték. A Vitézi Rend a Miniszterelnökség hatáskörébe tartozott, főkapitánya fennállása alatt a kormányzó volt, és ő volt az Országos Vitézi Szék elnöke is.
A felvétel szabályai szerint vitéz lehetett minden magyar állampolgár, aki a magyar állam védelmében (a világháborúban) kitűnt, és a forradalmak idején is hűséges maradt a hazához. Ezen túlmenően erkölcsi feddhetetlenséget is elvártak a jelentkezőktől. Részletesen szabályozták azt is, hogy milyen kitüntetésekkel kellett rendelkezniük a kérvényezőknek, különválasztva a tiszteket és a legénységi állományúakat.
A Vitézi Rend szervezetének leírását, a jogokat és kötelességeket mindenre kiterjedő alapossággal a Vitézi Rend Kis Kátéja tartalmazta. A felvételért folyamodókat, ha megfeleltek a feltételeknek, ünnepélyes keretek között, eskütétel után vették fel a rendbe. A háborúban hősi halált haltak is kaphattak vitézi címet és telket, ha felvételüket valamelyik hozzátartozó kezdeményezte. A kérelmezők voltak a jogszerzők, az elsőszülöttek viszont várományosként örökölhették a telket és a címet. Utóbbiakat már 12 éves koruktól apjuknak kellett felkészítenie a vitézséggel kapcsolatos tudnivalókra. Leventeoktatáson, lövészkiképzésen és lehetőleg a cserkészéletben is részt kellett venniük.Az első 24 jelölt vitézzé avatásra 1921. május 22-én a királyi palotában került sor. Ezen az avatáson közönség még nem volt jelen.
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzónak, a rend főkapitányának 1921. augusztus 20-án tartott vitéz avatáson mondott beszéde:
Vitéz BAJTÁRSAIM!
Meghatottan nézek végig soraitokon. Szeretettel üdvözöllek Benneteket, mint nagy és nehéz idők közepette fajunk legjobbjait. Melleteken a csillogó érdemrendek idegen országok harcairól beszélnek és egy sincs közöttetek, akinek hőstette magyar helységnévhez fűződnék. Ez mutatja legjobban, hogy minket nem győztek le soha! A mi diadalmas fegyverünket nem is az ellenség, hanem saját áruló honfitársaink orozva, hátulról ütötték ki kezünkből, azután meggyilkolták, gúny tárgyává tették győzhetetlen, büszke hadseregünket, nevetségessé a magyar vitézséget.
Én pedig örökké égő oltárt emelek, mikor a nagy háború legjobbjait hozzákötöm a hazai röghöz, amely évtizedeken keresztül nemcsak tovább táplálja a hősök nemzetségét, hanem megteremti, fennen hirdeti és ápolja a magyar vitézség kultuszát is.
A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását, végül bennük és utódaikban a magyar fajnak olyan hatalmat biztosítani, amely rettentő erővel sújt le minden felforgató állam- és nemzetellenes törekvésre.
A Vitézi Rendet a véráztatta televény magyar földbe ültetem; adja Isten, hogy mihamarabb gyökeret verjen benne. Legyen belőle hatalmas tölgyerdő, amely dacolhasson a második ezredév viharaival; legyen a Vitézi Rend turáni fajunk és hazánk büszkesége, de ha kell, élesen vágó kardja is.
Egész erőmet és véremet elárult, kifosztott, meggyalázott hazánk szolgálatába állítottam; tudom, hogy Ti, kiknek múltja tiszta, mint a kristály, kik bővelkedtek a férfi erényekben, kikre mindig büszkéséggel és meleg szeretettel gondolok, mindig lelkesedéssel haladtok velem a becsület és az önzetlenség útján.
Isten áldása kísérje a Vitézi Rend működését!
Az 1926. évi ünnepélyes vitézavatásnak – II. Rákóczi Ferenc születésének 250. évfordulóján – volt egy érdekes momentuma is, mivel a kormányzónak Kiss Etelka ezen alkalomra átnyújtotta II. Rákóczi Ferencnek, XIV. Lajos francia királytól kapott díszkardját, e mondat kíséretében: „Főméltóságod e karddal kezében Rákóczi fejedelem szellemében vezesse a nemzetet a dicső feltámadás útjára.” A következő évi avatástól kezdve azonban újra az eredeti díszkarddal avatta fel Horthy a vitézeket.-
Az 1929-es avatás érdekessége:1929. június 16-ai avatást mind a rend, mind az újságok az utolsóként harangozták be. A nagyszámú érdeklődőre való tekintettel az avatási ünnepségre csak névre szóló belépőjeggyel lehetett bejutni. A belépőket Budapest Vitézi Széke árulta a Váci út 62. szám alatti irodájában. A kormányzó avatóbeszédében megerősítette és egyben indokolta is az utolsónak tervezett avatás tényét:
„A Vitézi Rend most lezárja a vitézek avatását, mert a szűkre szabott keretek között előbb arra kell gondolnunk, hogy az eddig már felavatott vitézek földhöz jussanak, és hogy azok számára, akik földjüket már megkapták, meg lehessen teremteni a mai nehéz helyzetben a gazdasági megerősödés feltételeit.
A vitézek főkapitányának beszédét hatalmas lelkesedés, szűnni nem akaró éljenzés követte. Többek között a korszak olyan prominens személyiségeit avatták fel ezen alkalommal, mint Halassy Olivér későbbi kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, Gömbös Gyula későbbi miniszterelnök, Miklós Béla későbbi hadseregparancsnok, majd miniszterelnök és Bartha Károly későbbi honvédelmi miniszter.
1921–1929 között összesen 9156 legénységi (8254 legénységi, 672 legénységi várományos, 230 hősi halott legénység) és 3159 tiszti állományú (2833 tiszt, 175 tiszti várományos, 151 hősi halott tiszt) vitézt avattak, azaz 12 315 főt.
(Forrás: Angelovics Helga Vitéz avatások a két világháború között 1921–1938)

A bejegyzés trackback címe:

https://ormansagihistoria.blog.hu/api/trackback/id/tr6712791814

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.