A reformáció jeles alakjai az Ormánságban - Kálmán Farkas
2017. augusztus 30. írta: Ormánsági História

A reformáció jeles alakjai az Ormánságban - Kálmán Farkas

Reformáció 500 

Kálmán Farkas: neves református lelkész, zenetörténész, zeneszerző, aki egykor Vajszlón volt segédlelkész. Gyomaendrődön utcát neveztek el róla, az ormánsági hívők máig éneklik műveit. Miért fontos, megismernünk Kálmán Farkast? Ha kinyitjuk énekeskönyvünket és mélyebben elmerülünk a szebbnél szebb énekek között, akkor találkozhatunk az ő nevével is, hiszen énekeink közül hatnak ő szerezte a dallamát. Olyan ismert énekeknek, mint: a 226. Sirasd meg sirasd meg nagyszombati dicséret, 276. reggeli éneknek az Alleluja dicsérjétek, 302. bűnbánati énekünknek az Ím nagy Isten, 331. Egyedüli reményem, 391. b Gondviselő jó Atyám vagy, 453. Örök Isten merre, merre vagy.

 

16406874_604570503069736_2139191335667243823_n.jpg

 

 Kálmán Farkas: neves református lelkész, zenetörténész, zeneszerző, aki egykor Vajszlón volt segédlelkész. Gyomaendrődön utcát neveztek el róla, az ormánsági hívők máig éneklik műveit.

Kálmán Farkas református lelkész volt, valamint irodalom- és zenetörténész. 1838-ban született október 15-én Sió-Maroson, hol atyja Kálmán József lelkész volt. A család, amelyből származott évszázadokra visszamenően adott lelkészeket az Anya-szentegyháznak. 1848-ban a gyönki gimnáziumban tanult, majd 1852 őszén Pápára ment, ahol teológiai tanulmányait folytatta. Teológusként, zene iránti szeretetének köszönhetően ő volt a diákok között a zenében és énekben a legjártasabb ifjú. Karelnök és az ifjúsági zenekarnak volt a vezetője. A könyvtárosi teendőket is ellátta. Ez idő alatt Vid Károly – ügyvéd és jeles zenész – és Hannig Károly által alaposabb zenei kiképzést kapott. Gyönyörűen hegedült. A pápai római katolikus nagytemplom zenekarában rendszeresen közreműködött.

Elvégezvén a teológiát, 1859 őszén Pátkára (Fehér megye) ment akadémiai rektornak. 1863-ban letette az első papi vizsgát és Szabadszálláson, majd Kiskunhalason, végül Vajszlón káplánkodott. 1868-ban Madocsa, 1876-ban Sósvertike, 1878-ban Gyűd, végül 1885-ben Gyoma választotta rendes lelkészül. Itt halt meg 1906 október 2-án.

A protestáns énekeskönyvekre vonatkozó kutatásai mellett zeneszerzéssel és irodalomtörténettel is foglalkozott. Legalaposabb ismerője a protestáns énekügynek, kivált történeti tekintetben harcolt az énekügy reformja mellett. Cikkeiben is sokszor írt ebben a témában. 1862 óta munkatársa a Protestáns Egyház és Iskola Lapnak. Cikket írt : Az énekeskönyvről 1879, Régi egyházi dallamainkról, Temetési énekek és szertartások 1883, A Batthyányi-codex 1884. A Debreceni Protestáns Lapban 1885-ben Huszár Gál énekeskönyvéről és a 16-17. századi magyar irodalomról írt. Még számos cikket közölt különböző újságokban. Az éneklés atyjának is emlegették őt. Munkái: „Új Magyar Athenás”, „Ujabbkori magyar protestáns egyházi írók életrajz-gyűjteménye”, „Adalékok a 16. és 17. század irodalomtörténetéhez”, az 1711-ig magyarul megjelent összes énekgyűjtemények ismertetése.

Isten áldása legyen ezután is művein és emlékén.

Források:
file:///C:/Users/Lenovo/Downloads/digdok_oktober_hires_szulottei_gyoman_es_endrodon_kalman_farkas.pdf

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1lm%C3%A1n_Farkas
http://ermellek.blogspot.hu/…/175-eve-szuletett-kalman-fark…
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1906/…

A bejegyzés trackback címe:

https://ormansagihistoria.blog.hu/api/trackback/id/tr6612790648

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.