Udmurtföldről Vajszlóra - Vjacseszlav Ar-Szergi író
2017. augusztus 29. írta: Ormánsági História

Udmurtföldről Vajszlóra - Vjacseszlav Ar-Szergi író

1898067_760447783965563_1891854178_n.jpgUdmurtföld 2700 kilométerre van Vajszlótól. De gondolták volna, hogy neves írójuk Vajszlón is megfordult már? Hogy ki ő és milyen emléket szerzett az ormánsági faluban? Hol is van Udmurtföld? Emlékek, lelki rokonság, barátok. Csak bátran olvassanak tovább!


"A régi magyarok elég hosszasan éltek egészen közel ide, kicsit délre az udmurt földektől, a jelenlegi Baskíria területén. Észak-Baskíriában, a jelenlegi tatár területeken és Udmurtföldön még most is találhatóak helységek magyar településnevekkel. Udmurtföldön például van egy falu Magyarovo elnevezéssel.
Tehát mit akarok ezzel mondani? Azt, hogy számunkra a magyarok ismertek és nem idegenek. Nem csak azért, mert finnugor nyelvet beszélünk, hanem valami olyasmi miatt is, amit lelki rokonságnak neveznek." (V.Ar-Szergi)


A Pécsi Íróprogram vendégeként érkezett (2014-ben), s három hétig vendégeskedett nálunk. 
Vjacseszlav Ar-Szergi (1962) a mai udmurt irodalom egyik legeredetibb alakja. Ír novellát, verset, színdarabot – felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt –, rádiójátékot, író és művész kortársait bemutató televíziós filmek forgatókönyvét. S ő írta a kis finnugor népek eddigi egyetlen kosztümös történelmi filmjének forgatókönyvét is (Alangaszar árnyéka, 1992, Kairosz Filmstúdió).
Ő az egyetlen író Udmurtiában, aki csak írásaiból él.


"Ő az, aki – megértve a fordítás fontosságát a kis nemzeti irodalmak számára – udmurt nyelvre ültette Solem Alechem történetét a tejesemberről, mesekötetet állított össze zsidó mesékből, csuvas regényt fordított és közreadta Bella István néhány gyermekversét is. Az ő kezdeményezésére született a „Dunának hullámai a Káma partján” címmel napvilágot látott fordításkötet is. A magyar nép eredetét elregélő népmondával kezdve az Ómagyar Mária siralmon, Balassi, Zrínyi költészetén át egészen Petri Györgyig, Orbán Ottóig olvasható ebben a kötetben a magyar líra udmurt nyelven. Az övé volt az antológia ötlete és ő szervezte meg a fordítók munkájáét, teremtette elő a kiadáshoz szükséges pénzt. 
Írói munkássága elismeréseként az Udmurt Köztársaságban a nemzet írója címet is megkapta, tagja az orosz írószövetségnek. 


Ez a kisregénye az első terjedelmesebb prózai munkája. Eredetileg a Kenyes című irodalmi lapban jelent meg (1999), majd az И плакало небо – Лемлем гондыръёс (És sírt az ég – Rózsaszín medvék, 2000) című gyűjteményes kötetben lehetett olvasni. A kisregény szinte esszenciája eddigi műveinek. S enciklopédiája az e távoli vidéken élő nép életének: a múlt és a jelen szétválaszthatatlanságának, egyén és közösség összefonódott sorsának. 


A mű a mai Izsevszkben, Udmurtia fővárosában és a főszereplő falujában játszódik. Aki már járt arrafelé, felismerhet egyes helyszíneket: létezik a „Búcsúpohárhoz” nevezetű bár – pontosan szemben áll az épülettel, amelyben egykor Gennagyij Kraszilnyikov, a ma már klasszikusnak számító udmurt író élt, és amely mellett az izsevszki ortodox egyház központi épülete áll. Pontos a kórház, a lakónegyedek, a felu leírása. 
Egyes szereplők is jól azonosíthatók – például a zeneszerző, a festő a könyvön kívüli világban Ar-Szergi barátja. S ráismerhetünk a műben magára az íróra is (több figurában is). Más szereplők tipikusak, a modelljeik létezőek, ahogy maga az író is közli velünk. 


Ar-Szergi udmurtul írja műveit. Ebben a művében is fontos elem azonban, hogy egyes figurák oroszul szólalnak meg. Az eredeti orosz nyelvű szövegek megtartása és lábjegyzetben való lefordítása kissé nehezíti az olvasást. Elengedhetetlen azonban, hogy az eredetiben nem udmurtul szereplő részek a fordításban se magyarul, hanem eredeti formájukban legyenek olvashatóak. 


Az udmurt nép történelme és szellemi kultúrája táplálja ezt a művet. A kisregény szövegét ezért jegyzetek is kísérik, de azok csak a legszükségesebb információkat tartalmazzák. Bízom benne, hogy a regény elolvasása után feltámad a vágy az olvasóban, hogy közelebbről megismerje e nehézsorsú népet: művészeit, irodalmát és egyszerű hétköznapjait."


Kozmács István

A bejegyzés trackback címe:

https://ormansagihistoria.blog.hu/api/trackback/id/tr3312788484

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.