TÖRTÉNETEK, AMIKET TALÁN TE SEM ISMERSZ - Manno Miltiades
2017. augusztus 29. írta: Ormánsági História

TÖRTÉNETEK, AMIKET TALÁN TE SEM ISMERSZ - Manno Miltiades

22378_manno_miltiades.jpgHogy ki volt Manno Miltiades? Ez a furcsa nevű ember, mintha egy Rejtő- regényből lépett volna ki - egy sokoldalú vidám vagány, ma már hihetetlen tettekkel. Élete és munkássága egy igazi reneszánsz ember képét tárja fel előttünk, aki egyszerre bátor huszár és kivételes művész, sportoló. De mi köti Baranyához, Vajszlóhoz?Manno Miltiades

Mintegy kilencven háborús emlékművön szerepel plasztikája, a legtöbb Baranyában található, a vajszlói Hősök szobrának domborművének is ő a készítője.

Manno Miltiades: (Pancsova, 1879 - Budapest, 1935), magyar sportember, grafikus, festő- és szobrászművész, huszárköltő. Érdemes gazdag életútját áttekinteni, hiszen a huszadik század első harmadának különös művész-polihisztora!

Sportolóként válogatott evezős, atléta, úszó, kerékpáros, az első labdarúgó- bajnokság gólkirálya, Los Angelesben az olimpián (1932) szellemi versenyben ezüstérmes. Művészként karikatúrákat, festményeket, plakátokat készített; ő tervezte a Fradi turulmadaras jelvényét. Végül, de nem utolsósorban huszárköltő.

101_5109.JPG
     Miltiades alkotása Vajszlón
 

 A sportoló

6979_x500.jpg
Emigráns görög família leszármazottjaként, már kora ifjúságában szép sikereket ért el az iskolai, majd az országos junior bajnokságokon.
A millenniumi időkben már mint a Magyar Úszó Egyesület tagja, aktívan részt vett országos versenyeken, teltek múltak az évek és a népszerű "Milti"-t - ahogy barátai ismerősei és sporttársai ismerték - már mint futóbajnok szerepelt versenyeken, majd a Budapesti Torna Club (BTC) labdarúgócsapatának középcsatára lett. 1901-02-ben az első két magyar bajnokság gólkirálya volt és csapatával, a BTC-vel megnyerte a bajnokságot is, ekkor lett válogatott labdarúgó.
1901-ben 17 gólt lőtt 6 mérkőzésen, ami azóta is megdöntetlen rekord. Egy nap kerékpárra ült, és abban is bajnok lett, ugyanis 1898-ban, az akkor legjelentősebb hazai kerékpárverseny, a siófok–budapesti táv első helyezettjeként ünnepelték célnál.
Milti egyik télen feltűnt a városligeti jégen, és hamarosan a téli versenysportágak akkoriban kialakuló új műfajának, a gyorskorcsolyázásnak egyik első rekordere lett. Részt vett az első magyar gyorskorcsolyázó bajnokságon, az 1900-as “Nemzeti Bajnokság”-on.
A magyar gyorskorcsolyázó bajnokságon egyébként már akkor az indulásnál ugyanazokat a versenytávokat kellett teljesíteni a versenyzőknek, mint a világversenyeken: az 500, 1500, 5000 és 10000 méteres távokat. 1903-ban már a magyar színeket képviselte Krisztiániában (Oslo), ahol második helyezést ért el az Európa-bajnokságon, és bronzérmet nyert a szentpétervári világbajnokságon. Később 1905-ben a davosi gyorskorcsolyázó Európa-bajnokságon ismét ezüstérmet nyert. Sőt az egyik hazai versenyen elért eredményével rákerült a Magyar Gyorskorcsolyázók Örökranglistájára, (BKE színeiben, 47.6 - Budapest 1908.02.0.)
A nyarak újabb kihívásaként Milti kipróbált más vízi sportot is, hajóba szállt, és a versenyeken akkor is nyert. 1902-től egyébként a Pannonia Evezős Egyletben evezett. Egypárevezős hajóban 1906-ig 11 magyar bajnokságot nyert, 1906-ban a Molsey-regattán két hajóhosszal megverte az Európa legjobbjának elismert Fitzgeraldot. 1912-ben a stockholmi olimpiai játékokon a magyar evezős-nyolcas tagja volt. Megnyerte Bécsben a Silberer Viktor által kitűzött aranyérmet is, és a hozzá tartozó művészi kivitelű vándordíjat a Duna-bajnokság skiff versenyében, maga mögött hagyván a többek közt a Duna bajnokságának versenyében addig háromszori győztes Höllert Vilmost, a "Donauhort" bécsi egylet sikeres tagját és Nagy Emanuelt, aki az az évi bécsi tavaszi regattán, a skiff-verseny győztese volt.

A katona

Katonai pályafutását egyéves önkéntesként a brassói 2. huszárezrednél kezdte 1903 október 1-én. 1904 őszén tartalékos hadapródjelöltként szerelt le. 1909. január 1-én tartalékos huszár hadnaggyá léptették elő. A 2. közös huszárezred tartalékállományából a szegedi 3. honvéd huszárezred tartalékába helyezték át. Sikeres sportkarrierje csúcsán avatkozott életébe a világháború. Népfelkelő huszár hadnagyként önként jelentkezett harctéri szolgálatra. A budapesti 1. honvéd huszárezred törzsének állományába került. Huszártisztként végigharcolta az első világháborút. A harcokban is igazolta, hogy kivételes fizikai képességei harmóniában voltak lelki és szellemi adottságaival. Többször megsebesült, a tragikus végű gorodnoki csatában is részt vett. A lovasrohamban parancs továbbítása során géppuska lövedéktől a bokáján megsérült. 1915. március 1-én léptették elő népfelkelő huszár főhadnaggyá, majd később századossá. (Számos kitüntetést kapott.)
7366.jpg
A gorodoki bátor lovasroham
(A gorodoki lovasroham legendássá vált: 1914. augusztus 17-én a magyar királyi 5. honvéd lovashadosztály a harci láz hevében nem várta be a kiküldött felderítő járőrök jelentéseit az ellenség helyzetéről. Anélkül, hogy tudta volna, milyen erős ellenség van előtte, s abban a hitben, hogy az oroszok az erélyes támadásnak nem fognak ellenállni, Froreich Ernő altábornagy támadási parancsot adott Gorodok közelében.
A roham az orosz tüzérség és géppuskás osztagok tüzében összeomlott, az 5. lovashadosztály 24 tisztjét, 450 huszárját és 650 lovát elveszítette. A hősies magyar lovasroham lenyűgözte az oroszokat: A Gorodokon lévő orosz lovashadosztály parancsnoka a megsebesült foglyokkal kezet fogott és a következőket mondta:
„Gyönyörű roham volt. Gratulálok Önöknek. Én lovas vagyok és tudom, hogy mi ez. Nem hittem volna, hogy ma ilyen rohamot lehet végrehajtani.”
A huszárköltő
“A zengő kürtszó régen elviharzott… S legendák őrzik már a hősi harcot Amelynek híre szájról szájra jár, Hogy tűzben, vérben, virtusában égve Ezer csatából egyenest az égbe Száguldott egykor a magyar huszár!”

A művész

miltiades_manno-110.jpg
Manno által tervezett plakát
Sportkarrierje mellett rajzkészségét is fejlesztette. Hegedüs László festőművésztől, a Képzőművészeti Főiskola tanárától sajátította el a művészeti alapokat. 1905-től Münchenben a Képzőművészeti Akadémián is tanult: a mesterségbeli fogásait magas szinten sajátította el. Alkotásainak legkedveltebb témája a sport volt, hosszú évtizedeken keresztül a „Magyarság” című újság szerkesztőségéhez tartozott. A karikatúrák világában „Manno”-ként szignálta rajzait. Jó festőként egészalakos képeket festett, plakátjai, reklámlapjai kifejezőek és hatásosak voltak.
images.jpg
1928-ban Manno Miltiades megtervezte az úgynevezett turulmadaras jelvényt, a Ferencvárosi Torna Club labdarúgó-szakosztályának hivatalos jelvényét.
A turulmadár (egyes vélekedések szerint sas) a karmai között tart egy futball labdát, és egy pajzs alakú Ferencváros feliratú zöld-fehér csíkokkal ellátott címert.
Ez a futball szakosztály külön címere, természetesen az eredeti kör alakú egyesületi címer használatával egyetemben. A jelvény a mai napig élő címere az FTC-nek, a szurkolók körében rendkívüli népszerűségnek örvend.
1932-ben Los Angelesben az olimpia szellemi versenyén ért el hatalmas sikert: a művészeti versenyek szobrászati kategóriájában „Birkózók” című alkotásával kiérdemelte az ezüstérmet.
manno-miltiades-wrestling---ringkampf.jpg

Birkózók - a szellemi olimpián ezüstérmet kapott érte
Felhasznált források:
Somfay Örs doktori értekezése az I. világháborús magyar hősi emlékekről, mult-kor.hu, huszadikszazad.hu, wikipedia, turu. info
A fejlécben szereplő kép: Tisztek mulatozása a fronton, Manno Miltiades karikatúrája

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ormansagihistoria.blog.hu/api/trackback/id/tr4512788130

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.